Lesz-e korrekció?

Sok érdekes makrogazdasági hír és adat jelent meg a múlt héten. A legnagyobb érdeklődést talán Medgyessy Péter miniszterelnök megtakarítás- és magánberuházás-ösztönzést sürgető kijelentése váltotta ki. Kétséges azonban, hogy a hirtelen felvetődött ötletek (különböző biztosítási kedvezmények kiterjesztése, a vállalatok tőzsdére menetelének bátorítása, a lakástakarékosság ösztönzése) valóban alkalmasak-e a megtakarítási hajlandóság növelésére, illetve tényleg befektetésekre csábítanak-e.

A miniszterelnök a versenyképesség növeléséről is beszélt, amely az utóbbi években - a különféle mutatók szerint - valóban jelentősen romlott. A költségvetés állapotát ismerve azonban biztosnak tekinthető, hogy ösztönző lépésekre csupán az államháztartás gazdálkodásának korszerűsítése mellett képződhet fedezet. Ellenkező esetben a költségvetési egyensúly helyreállításának igénye mellett egyetlen igazán hatékony versenyképesség-növelő eszközre - infrastruktúra-fejlesztés, adócsökkentés - sem lesz pénz.

A makrogazdasági adatok élére kívánkozik, hogy az építőipar februári mélyrepülése után nem jött a tavaszi korrekció: márciusban csupán minimális a javulás a tél végéhez képest, így éves alapon továbbra is közel húsz százalék a visszaesés. Az adatok azt sejtetik, hogy a tavaly az állami költekezés által felpumpált ágazat teljesítménye a várakozásoknál jobban csökken az idén.

Márciusban mérséklődött, de még magas a bérdinamika a magyar gazdaságban. A gazdaság teljesítőképességéhez igazodó bérpolitikához való visszatérés jelei inkább a versenyszektorban látszanak, a költségvetési szférában - főleg az áthúzódó hatások miatt - egyelőre nincs jele a korrekciónak. Itt átlagosan 10 ezer forinttal magasabbak a nettó bérek, mint a versenyszférában, ráadásul a növekedési ütemek között is majdnem 10 százalékpontos a különbség. Az utóbbi időben a költségvetési szektorban alkalmazásban állók száma is látványosan emelkedett, ez a folyamat azonban most megszakadt. Márciusban már 9 ezer fővel kevesebb alkalmazottat számolt a KSH, mint egy hónappal korábban. Az elemzők a bérnövekedéssel párhuzamosan emelkedő alkalmazotti létszámban a gazdálkodás fegyelmezetlenségének jelét látták. Ha a létszám nem csökken, az államháztartási bértömeg 18-22 százalékkal is emelkedhet - írta a jegybank legutóbbi inflációs jelentésében. (MI)