Hajrá, e-kormányzat!

Mindenki egyetért abban, hogy mielőbb szükség volna az elektronikus kormányzati szolgáltatások beindítására, hiszen így az ügyfelek - magánszemélyek csakúgy, mint a vállalatok - a mainál gyorsabban és olcsóbban intézhetnék ügyeiket, legyen szó engedélyek, hivatalos okmányok beszerzéséről vagy akár adók, járulékok megfizetéséről. Ennek alapján nem meglepő, hogy az EU 2000-ben elhatározta: 2004 végére minden tagállamban meg kell teremteni az alapvető közügyek online intézésének lehetőségét. Az viszont már meglepő, hogy - mint az a szakminiszterek e heti tanácskozásán is kiderült - mostanáig milyen kevésre jutottak-jutottunk e cél megvalósításában. Az eddig beindított megoldások jórészt csak adatok lehívását teszik lehetővé, ami korántsem egyenlő azzal, hogy mondjuk a képernyőn keresztül fizethessük a helyi adót. Erre is van persze példa - többek között éppen az unió soros elnökségét adó és az e-kormányzat ügyét kiemelt prioritásként kezelő Olaszország büszkélkedhet viszonylag jó eredményekkel.

Magyarországnak a kézzelfogható eredményeket tekintve kevés oka van dicsekedni, ám a kormányzat ambiciózus tervei - amelyek az uniós menetrendet figyelembe véve állapítják meg a feladatokat - bizakodásra adnak okot. Annál inkább fontos ezen tervek megvalósítása, mivel jelen esetben nem egy kellemetlen, ám megkerülhetetlen "házi feladatról" van szó, hanem olyasmiről, aminek előnyeit azonnal élvezhetnék a magyar állampolgárok és vállalatok. Sőt: ha sikerül jó pozíciókat szerezni e területen, akkor a technológiát szállító cégek akár uniós megrendelésekben is reménykedhetnek. Az e-kormányzat kiépítésénél ugyanis - a nemzeti rendszerek mellett, illetve azokat összekapcsolva - egyre inkább előtérbe kerül a valamennyi tagországban egységesen elérhető, páneurópai szolgáltatások megteremtésének igénye. (TG)