Gázüzletág: kiszállni veszélyes?

Az közismert, hogy az elmúlt másfél-két évben a Mol Rt. számára több száz milliárdos veszteséget okozott a gázüzlet, miután a hatósági gázárak nem fedezték még az importgáz árát sem, nemhogy a gázipari infrastruktúra karbantartását, fejlesztését. Ennek eredményeként a rendszer elérte teljesítőképessége határát. A Mol Rt. szerint a következő években több száz milliárdos nagyságrendű beruházásokra volna szükség, hiszen folyamatosan növekszik a fogyasztás, a napi csúcsigények is emelkednek. Tárolót kellene építeni, bővíteni, és szükség volna egy harmadik nemzetközi csatlakozási pontra. E nélkül már középtávon sem biztosítható megnyugtató módon az ország gázellátása. A helyzet azért rendkívül kényes, mert mára Magyarországon a földgáz az első számú energiahordozóvá lépett elő, az áramtermelésben például meghaladja a negyven százalékot a részesedése.

Az új gáztörvény életbelépésével megnyílt az esélye, hogy több lépésben rendeződjék ez a kérdés, de úgy tűnik, a Mol Rt. vezetői már türelmüket vesztették, és hajthatatlanok. Ami persze érthető, hiszen mandátumuk a részvényesek érdekeinek képviseletére szól, akiknek már eddig is százmilliárdos nagyságrendű veszteségeket okozott a gázüzlet, és ha nincsenek a sikeres térségi akvizíciók, az olajüzlet egyre jobb eredménye, már talán rájuk is gyújtották volna az Október 23. utcai irodaépületet.

Mégis vannak, akik úgy vélik, hiba volna eladni a gázüzletágat épp most. A magyar gáziparban, úgy tűnik, belátható időn belül vége a hét szűk esztendőnek. Kétségtelen tény, hogy komoly ráfordításokra van szükség, a jövőben azonban a hatóságilag meghatározott rendszerhasználati díjaknak fedezniük kell a szükséges beruházásokat, vagyis fedezetet jelentenek akár hitelfelvételhez is. Ugyanakkor elemzők szerint a következő egy-másfél évtized a földgáz korszaka lesz. Az energetikai mellett a közlekedési célú felhasználás komoly felfutását jósolják.

Az igazsághoz tartozik, hogy a gázüzlet veszteségét részben az importárak, részben a hazai kitermelésű gáz esetében jelentősen megemelt bányajáradék okozza. Miután magát a gázkitermelést nem kívánja a Mol értékesíteni, a bányajáradékból eredő veszteség a gázüzlet értékesítését követően is megmarad.

Az olajtársaságok értékét nagyjából három jól elkülöníthető terület határozza meg - érvelnek olajipari szakértők. A kutatás-termelési portfólió, a gázüzlet és az üzemanyag-feldolgozás és -értékesítés - értékteremtő képesség szempontjából ebben a sorrendben. A Mol kutatás-termelési portfóliója a magyarországi mezők mellett a Jukosszal közös nyugat-szibériai mezőre korlátozódik szinte kizárólag. Amennyiben a gázüzletből is kiszállnak, nem marad más, csak a finomítás és az értékesítés. Hernádi Zsolt egy alkalommal azt nyilatkozta, azért szeretnék eladni a gázüzletet, mert a régióban ezen a piacon nem látnak növekedési lehetőséget, és az állami szabályozás miatt komoly a kockázata. Félő, hogy mire a Mol kilép a gázüzletből, addig ezek a kockázati tényezők megszűnnek, és a kontinens nyugati feléhez hasonlóan profitábilis lesz a gázpiac, viszont visszalépni akkor már aligha lehet majd.