Szabad kéz

Várt döntés váratlan időpontban. Putyin orosz elnök két és fél héttel a március 14-i elnökválasztás előtt fosztotta meg kurta rendelettel a miniszterelnököt tisztségétől. Kaszjanovval távozik a Jelcin köréhez tartozó utolsó mohikánok egyike a kormányból: a hajdani elnököt pénzügyminiszterként szolgálta, és sokak szerint most is hűvös távolságtartás jellemezte az elnöktől. Sorsa talán akkor pecsételődött meg végleg, amikor, ha félénken is, de elhatárolódott a Jukosz olajtársaság nagy hatalmú elnökének, Hodorkovszkijnak a letartóztatásától.

Kormánya lefejezésével Putyin már az új elnöki periódusára készül. Tovább erősödhet az erőszakszervezetek, a Putyin szentpétervári köréhez tartozó emberek befolyása a kilencvenes években meggazdagodott oligarchák rovására.

Putyin szinte azt teheti, amit akar. A közvélemény-kutatási adatok a jelenlegi elnököt 70-85 százalékos többséggel hozzák ki győztesnek, ellenfelei csak egy számjegyű százalékokban reménykedhetnek. A lakosság kedveli az erős kéz politikáját és hálás az életszínvonal emelkedéséért, amit tavaly például a drága olaj- és nyersanyagáraknak is köszönhető 7,3 százalékos gazdasági növekedés hozott.

Az üzleti életben - ha nem is a hatalmukban megnyirbált és megfélemlített oligarchák - inkább támogatják Putyint, aki politikai stabilitást teremtett. Kedvezett az üzletnek a nemrég bevezetett egykulcsos személyi jövedelemadó, a társasági adókulcs jókora mérséklése. Most az elnök az áfa és a tb-járulék jókora csökkentését ígéri. A több éve többletet mutató büdzsé nem jelent korlátot. Jóllehet az állam piacgazdasághoz nem illően túlterjeszkedik, olykor sajátosan értelmezik a jogot, de ezt egyelőre inkább elnézik Putyinnak. Igaz, a külföld még nem adta meg Oroszországnak a teljes piacgazdasági elismerést, hiszen húzódik Moszkva felvétele a Világkereskedelmi Szervezetbe, a WTO-ba.

A fejlett nyugat politikusai is inkább az együttműködést keresik Putyinnal, mintsem a konfrontációt, és nemigen emlegetik az oroszországi emberi jogi sértéseket. Szeptember 11. után nagy érték, hogy Oroszország, amely szintén kénytelen öngyilkos merényletekkel szembenézni, végvár az iszlám világ határán.

Ilyen támogatással Putyin nyilván úgy érezheti, nincs akadálya annak, hogy még inkább saját belátása szerint formálja Oroszországot. Amihez nincs szüksége Kaszjanovra.