Büntetés a reformokért?
Az Európai Unió statisztikai hivatala tegnap hosszadalmas közleményben vázolta, mikor lehet állami bevételként elszámolni a magánnyugdíjakra befizetett pénzeket. Aggódó figyelemmel várták a döntést Varsóban, Pozsonyban, Budapesten. Arról van szó, büntetik-e azokat az államokat, amelyek sok uniós ország előtt járva megreformálták nyugdíjrendszerüket, bevezetve a második pillért, vagy sem.
Ha a magán-nyugdíjpénztári bevételek állami pénzt jelentenek, kisebb lehet a deficit, pontosan akkora, mint ha érintetlen maradt volna a felosztó-kirovó nyugdíjrendszer. Ha viszont az állami körön kívül állónak nyilváníttatik a nyugdíjrendszer úgynevezett második magánpillére, egy-másfél százalékponttal nagyobb lehet a hiány. A deficitszámoknak mostanság óriási a jelentőségük.
A mágikus maastrichti 3 százalék teljesítése közelebb hozhatja a csatlakozó államokat a sok előnnyel járó eurótagsághoz. A tegnapi Eurostat-döntés értelmezéséről még vita folyik, de többen vannak azok, akik szerint a Magyarország számára kedvezőtlen verzió győzött.
Mi változik ez esetben? Nálunk semmi, mert a magánpénztári pénzeket eddig sem számolták a költségvetési bevételek közé. Ellenkező esetben már jövőre 3 százalék alá süllyedhetne a GDP-arányos deficit, és előbbre lehetne hozni eurótagságunk meghirdetett dátumát.
Lengyelország viszont búcsút mondhat eddigi deficitszámainak - ők eddig másként kalkuláltak, mint mi -, éppen akkor kell-kellene másfél százalékponttal emelniük a hiányt, amikor a Miller-kormány a túlélésért küzd, és a takarékossági csomagot nem akarják elfogadni a parlamentben. A romalázadások által sújtott Szlovákia, ahol bizalmatlansági indítványt nyújtottak be a pénzügyminiszter ellen, talán a 2005-re tervezett második nyugdíjpillér bevezetésének késleltetésére kényszerülhet.
Mindennek tudatában sem lehet elfelejteni, hogy a magyar és lengyel büdzségondokat aligha lehet a nyugdíjreform számlájára írni. Egy egyértelműen kedvező Eurostat-döntés talán azoknak is adna-adott volna némi biztatást, akik eddig lazán bántak a költségvetési pénzekkel.
Most nyilván a tárgyalások, értelmezések és talán az alkuk időszaka jön. Az Eurostat szeptemberben újabb állásfoglalást ad ki. Addig is a kormány akkor teszi helyesen, ha nem Eurostat-döntésektől várja a költségvetés rendbetételét.
