Elég volt a bővítésből?
Egyre több jel utal arra, hogy az EU május utáni további bővítése talán mégsem megy olyan simán, mint ahogy azt sokan szeretnék a kontinens délkeleti részén. A napokban kiszivárogtatások jelentek meg arról, hogy a horvát tagfelvételi kérelemről készítendő európai bizottsági vélemény esetleg mégsem javasolja majd a csatlakozási tárgyalások megkezdését, s az Európai Parlament egyik raportőre is igen komoly kétségeket fogalmazott meg azzal kapcsolatban, hogy Romániával már az idén le lehetne zárni a csatlakozási tárgyalásokat.
A fejleményeknek azonban legalább két olvasata van. Egyrészt valóban érezhető egy olyan gondolkodásmód térnyerése, amely szerint a májusban felveendő tíz új tagállam "megemésztésére" az uniónak több időre lesz szüksége, mint sokan korábban vélték, s ezért talán célszerűbb lenne kicsit későbbre halasztani az újabb csatlakozásokat. Másrészt azonban nem lehet tudni, hogy ennek a gondolkodásmódnak az előtérbe állítása mennyire képezi a kulcsfontosságú döntések meghozatala előtt szokásos taktikázás, az utolsó pillanatokban különösen jól alkalmazható nyomásgyakorlás részét.
Maga Verheugen bővítési biztos is elismerte, hogy a csatlakozási tárgyalások 2002-es lezárása a tízekkel fontos nyomásgyakorlási eszköztől fosztotta meg az EU-t. Brüsszel nyilván ki akarja használni, hogy Bukaresttel és Zágrábbal szemben még megvan ez az eszköz. Persze ezek az államok időnként bőségesen szolgáltatnak érvanyagot azok számára, akik megkérdőjelezik a politikai kritériumok teljesítését. Ezzel Románia vagy Horvátország voltaképpen éppen azok súlyát növeli, akik azzal érvelnek, hogy most már egy időre elég volt a bővítésből. (UGy)
