Exportboom előtt?

Vegyes eredményekkel zárult a múlt heti adatdömping, de öszszességében inkább kedvező a kirajzólódó kép, már csak azért is, mert a részletes GDP-számok megnyugtatóan alakultak.

Az első negyedévben 4,2 százalékkal haladta meg a GDP az egy évvel ezelőtti szintet. A növekedés negyedéves alapon 1,1 százalékos volt. Az adatok mindkét viszonylatban hároméves csúcsot jelentenek, igazolva, hogy a magyar gazdaság teljesítménye elsősorban a külső konjunktúrától függ. Termelési oldalról nézve a feldolgozóipar lendülete, felhasználási oldalról közelítve a beruházások dinamikus bővülése magyarázza a gazdaság élénkülését. A növekedés szerkezete az utóbbi fél év alatt jelentősen megváltozott: a riasztó helyett inkább a példás jelző illik rá, és előrevetíti a további növekedés lehetőségét. Tavaly az első három negyedévben riasztó mértékben volt fogyasztásvezérelt a GDP-bővülés, az utolsó három hónapban azonban már alapvetően a nettó export, most pedig egyértelműen a beruházások viszik a prímet. 2004 első negyedévében nem csupán az állóeszköz-felhalmozás, hanem a készletezési tevékenység is megélénkült, ami egyértelműen arra utal, hogy a vállalati szektor exportkilátásai kedvezőek. A lakossági fogyasztás az előző negyedévhez képest csupán 0,7 százalékkal növekedett, ami 1997 óta a legalacsonyabb érték, és szintén azt bizonyítja, hogy belső felhasználás mértéke és szerkezete fél év alatt hatalmasat változott, közgazdaságilag elfogadható irányba.

Kevésbé örvendetes számokat hoztak az április statisztikák, bár várhatóan a kedvezőtlen tendencia nem tart soká. Tavasz közepén 0,3 százalékkal alacsonyabb volt az ipari termelés volumene, mint egy hónappal korábban. A visszaesés csaknem egy év töretlen bővülése után következett be, így az éves változást kifejező mutató még mindig magas: tavalyhoz képest 9,4 százalékos a növekedés. Trendfordulóról korai lenne beszélni, hiszen a nemzetközi környezetben nem történt változás az utóbbi időszakban, a német ipar például áprilisban kiemelkedően jól szerepelt. Sokkal valószínűbb, hogy a havi alapon mért visszaesés a szektor teljesítményét alapvetően befolyásoló néhány nagy multinacionális vállalat termelési ciklusaival áll összefüggésben, és inkább ideiglenes megtorpanásról lehet szó.

A becsült adatok alapján történő kiegészítéseket is tartalmazó számok szerint a külkereskedelmi deficit áprilisban meghaladta a 800 millió eurót. A romlást a vállalati beruházási tevékenység és a készletfeltöltések okozták, legalábbis erre utal az import termékszerkezete. Ezek pedig általában az export fellendülésének jelei. (MI)