Gyorsuló növekedés a régióban

A gyorsuló növekedés mögött sok hasonlóság mutatható ki a térség gazdaságaiban. A bővülést összességében kedvezően érinti a javuló külső konjunktúra, de nem annyira az export növekedése, hanem inkább a beruházások elmúlt két évre jellemző mérsékelt növekedésének erőteljes gyorsulása révén. A gazdaságok túlnyomó többségében a külső kereslet hozzájárulása a növekedéshez összességében nem változik 2004-ben sem számottevően: ennek megfelelően jelentősebb elmozdulás nem várható a kereskedelmi és a folyó fizetésimérleg-pozíciókban sem.

A GDP gyorsuló ütemű növekedése mögött a régió gazdaságainak többségében változatlanul a belföldi kereslet bővülése játssza a döntő szerepet, de ezen belül a magánfogyasztás szerepét egyre inkább a magánberuházások bővülése váltja fel. A fogyasztás lassuló növekedése részben a felgyorsuló inflációval, részben a korábbi évek nagyon jelentős bérnövekedését követő visszafogottabb bérkiáramlással és reálbér-növekedéssel áll összefüggésben, miközben részben ez ellen hatva a fogyasztást egyre inkább ösztönzi a Szlovéniától a Baltikumig rohamosan terjedő devizahitelezés és a lakossági szektor eladósodásának növekedése. A magánberuházások dinamikus bővülése viszont szinte minden gazdaságban kimutatható: emögött az EU-csatlakozás és a javuló konjunktúra, valamint több gazdaságban (pl. Lett-, Lengyelország) alacsony bázis mellett a felgyorsuló közvetlen tőkebefektetések, a javuló növekedési és profitkilátások játsszák a döntő szerepet. A beruházások bővülése különösen erőteljes a Baltikumban, Lengyelországban és Szlovéniában, de a többi gazdaságban is érzékelhetően gyorsult az elmúlt két év átlagával összevetve.

A kedvezőbb növekedési teljesítmények mellett sem lehet azonban eltekinteni az ezzel együtt járó makrogazdasági problémáktól. Az egyik, hogy a tavalyi kiugróan kedvező inflációs eredményeket követően az idén ismételten gyorsul a fogyasztói árak növekedésének üteme. Miközben ez néhány országban a tavalyi deflációt (Csehország és Litvánia) vagy árstabilitást (Lengyelország) követően normális trendre történő visszatérést jelenti, más esetekben (Lett-, Magyarország és Szlovákia) viszont erőteljesen nehezíti a dezinflációt, növelve az árak csökkentésével együtt járó költségeket.

A másik tartósnak tűnő probléma az államháztartási és a folyó fizetésimérleg-hiányok alakulása. A közép-európai országok 2004-ben valamelyest csökkentik az államháztartási deficitjüket, de a kedvező ciklikus hatásoktól megtisztított egyenlegmutatók nem jeleznek javulást. A gyorsuló növekedés mellett az államháztartások szerkezeti problémáinak orvoslása elmaradt, így a közép-európai országokban (Szlovéniát leszámítva) egyre nehezebbnek és időben távolinak tűnik a maastrichti konvergenciakritériumok államháztartási egyenlegre vonatkozó részének teljesítése. Ráadásul a kedvezőtlenül alakuló elsődleges egyenlegek, illetve egyes országokban az államháztartási deficiten kívüli tételek miatt kifejezetten aggasztó ütemben növekszik Szlovákiában, Lengyel- és Csehországban.

A gyorsuló növekedés harmadik problémája, hogy azokban a gazdaságokban, ahol elmaradtak a szerkezeti reformok, és nem javult a munkaerőpiacok rugalmassága, nem társul a foglalkoztatás bővülésével és a munkanélküliség csökkenésével. A "jobless growth"-nak is titulált jelenség nyomán a krónikusan magas munkanélküliségű Lengyelországban, Litvániában és Lettországban, vagy a valamivel alacsonyabb munkanélküliségű Csehországban, Észtországban nem enyhülnek a munkaerő-piaci feszültségek: kivételt ez alól csak a dinamikus export- és beruházásnövekedést felmutató Szlovákia jelent, bár a munkanélküliség szintje még mindig 16 százalék feletti.

A gyorsuló növekedéssel párhuzamosan az említett problémák ismételten arra hívják fel a figyelmet, hogy a külső konjunktúra javulása mellett a fenntartható növekedés csak az alapvető szerkezeti reformok mellett lehetséges. Ehhez az EU-csatlakozás egyszerre biztosít kényszert és lehetőséget is az új tagállamok számára.





Gáspár Pál