Lendületben a hipermarketláncok

A számok arról tanúskodnak, hogy az elmúlt években folytatódott a bevásárlóközpontok, hipermarketek rendkívül gyors térnyerése, ami hozzájárult a kiskereskedelem átrendeződéséhez, és alapvető változásokat eredményezett a fogyasztói és vásárlói szokásokban is. Olyannyira, hogy a Metro hálózat második éve tapasztalja a viszonteladói vásárlások csökkenését, ami vélhetően a kis, családi élelmiszerboltok csődje miatt következett be. A hipermarketek terjedése ugyanakkor számos megoldásra váró problémát vet fel a szabályozás, törvényalkotás korszerűsítése terén, a vasárnapi nyitva tartástól a kiskereskedelmi struktúraváltás által előidézett feszültségekig.

Bár a sarki "kisközértekre", az úgynevezett kényelmi boltokra továbbra is szükség van, ahova le lehet ugrani valamiért, ami éppen kifogyott, az azonban tagadhatatlan, hogy a lakosság kedvezően fogadta a bevásárlóközpontokat és a hipermarketeket. Az új típusú kiskereskedelmi létesítmények száma, alapterülete, forgalma rövid időn belül rekordnagyságúra nőtt, néhány év alatt elérte azt a szintet, amely más országokban 20 év alatt állt be.

A Magyar Bevásárlóközpontok Szövetségének (MBSZ) adatai szerint a bolti kiskereskedelmi forgalom egyre nagyobb hányada koncentrálódik a bevásárlóközpontokba és hipermarketekbe: míg 1998-ban 8, tavaly már közel 19 százalékot tett ki részesedésük. Ez a 19 százalék az Olaszországban, Hollandiában, Portugáliában kialakult 2001. évi arányoknak felel meg, és magasabb, mint Dániáé, Ausztriáé, Belgiumé, Svájcé, Görög- és Németországé volt, ahol a kiskereskedelmi forgalomból 9-17 százalékkal részesedtek a bevásárlóközpontok és hipermarketek. Igaz, a hasonló norvég, ír, brit, svéd, francia és finn áruházak 25-32 százalékkal részesednek az országos kiskereskedelmi forgalomból. Az MBSZ összesítése arra is kitér ugyanakkor, hogy hazánkban az élelmiszer és iparcikk jellegű kiskereskedelmi forgalom 29 százalékát már a hipermarketláncok fedik le.

Napjainkig közel 70 hipermarket nyitotta meg kapuit Magyarországon, a beruházások összértéke meghaladta a 300 milliárd forintot. A számok a piac telítődésére utalnak, a fejlődés mégsem állt meg, sőt, a közeljövőben mintegy 20 hipermarket építését tervezi a magyar piac négy meghatározó lánca. A további beruházásokat és építkezéseket segíti, hogy hazánkban - más európai országokkal ellentétben - csak a 6 ezer négyzetméternél nagyobb alapterületű létesítmények megvalósíthatóságát kell hatástanulmánnyal igazolni. Ez pedig általában nem okoz gondot a fejlesztőnek, beruházónak.

A sikeres működést biztosító alkalmas területek viszont elfogyóban vannak, pedig a befektetés (általában 7-10 évre tartott) megtérülése szempontjából meghatározó a jó elhelyezkedés és a jó megközelíthetőség. A még meglévő, a fenti szempontoknak megfelelő ingatlanokért hatalmas verseny folyik a hipermarketet építő cégek között.

A verseny érthető, hiszen a nagyobb forgalom alacsonyabb beszerzési ár elérését teszi lehetővé, ami persze hat a fogyasztói árra, s ez újabb vásárlói tömegeket vonz.

Egy bizonyos szint alá azonban nyilván a beszerzési árat sem lehet lenyomni. Ezért a hipermarketláncok a szolgáltatás szélesítésével is versengenek, és egyéb boltokat, tisztítókat, bankokat telepítenek be áruházaikba. Az elmúlt év végi állapotot jelző adatok szerint az országban működő közel 155 ezer kiskereskedelmi üzletből körülbelül 3,3 százalék üzemelt bevásárlóközpontokban és hipermarketekben.

A hiperek azonban nem elsősorban a kis boltok befogadására készültek, s nem is csoda, hogy összes eladóterük csupán kis százalékán működnek önálló kiskereskedelmi egységek. Emiatt inkább az úgynevezett stripmallok építése várható a külterületi hipermarketek köré, azzal a céllal, hogy azokban igényes áruházak, üzletek telepedjenek meg, és csábítsanak még nagyobb látogatói kört a szomszédos hipermarket számára.

Továbbra is folyik tehát a kereskedelem átstrukturálódása. Az egyértelműen látszik, hogy a folyamat vesztesei a belterületi üzletek. Azt azonban ma még senki sem tudja megmondani, mikor lesz vége az évek óta tartó beruházási láznak, mikor lesz telített a piac. Erre majd a vásárlók adják meg a választ.