BÉT logóÁrfolyamok: 15 perccel késleltetett adatok

Kamatláb és lóláb

2004.10.13., szerda 00:00

Az infláció vártnál kedvezőbb alakulása jó ürügyet szolgáltathat a monetáris tanácsnak a kamatszint mérséklésére. Bár a kilátások a friss adattól nem változtak jelentősen, úgy tűnik, a befektetők mégis egyre inkább elfogadják, hogy valamivel alacsonyabb hozamok mellett finanszírozzák az államot. Így pedig az irányadó kamat mérséklése - a számos pesszimista londoni elemzés dacára - nem jár majd az árfolyam látványos gyengülésével, vagyis az inflációs cél elérését sem veszélyezteti.

Mindez nem magyarázza a politikusok és a féloldalas előrejelzéseket gyártó szakemberek "irreálisan és indokolatlanul" magas kamatszinten való szörnyülködését. Ezt ugyanis csak az amnézia indokolhatja, amely miatt egyesek elfelejtik, hogy milyen örömujjongásban törtek ki a sáveltolás hírére, és mennyire vakon bíztak a tavalyi, látványosat bukó költségvetés teljesülésében. Amikor a magas hozamokért való felelősséget firtatják egyesek, nem árt eszükbe idézni, hogy bizony az említett két tényező miatt három lépésben 6 százalékponttal kellett növelni a kéthetes betétek után fizetendő kamatot, elkerülendő az azonnali árfolyamválságot. Azóta sok idő telt el, és láthatóan a monetáris tanács is megértette: van lehetőség a lassú kamatmérséklésre, függetlenül az ez ellen dolgozó külföldi kommentároktól.

Mégsem elég ez a kormányzatnak, és a pótcselekvés újabb szomorú példáját szolgáltatva a jegybank függetlenségének csorbítására tesz javaslatot. Az ötlet üzenete egyértelműen kedvezőtlen, még akkor is, ha a jegybanktörvény módosításának következményei nem feltétlenül végzetesek. Szépen mutatja, hogy politikusaink milyen hihetetlenül felelősen és magas szakmai nívón "űzik a sportot".

Tegnapelőtt egy bizonyos Finn Kydland és egy Edward Prescott nevű közgazdász Nobel-díjat kapott. Egyik fő eredményük (egyszerűen fogalmazva) az volt, hogy bemutatták: a hosszú távon kívánatos gazdaságpolitikát a rövid távú megfontolások törvényszerűen felülírják. Ennek az időbeli inkonzisztenciának a kezelésére a jegybank függetlensége a helyes válasz - mondták 1977-ben. Magyarországon 2004 végén egyesek azzal szórakoznak, hogy miként lehetne az intézményi függetlenséget gyengíteni. Szép misszió.

A szerző további cikkei

Vélemény cikkek

Továbbiak

Címoldalról ajánljuk

Tovább a címoldalra

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.