Stratégia a regionális felzárkóztatásért

A területfejlesztés, az idegenforgalom és az építésügy közös miniszteri irányítás alá vonása az új kormányzati struktúra egyik vitatott eleme. Összetartozik-e annyira a három terület, hogy indokolt legyen ez az összevonás?

A területfejlesztés és az idegenforgalom szoros kapcsolódása teljesen egyértelmű. Bármelyik régió fejlesztési tervét megnézzük, abban a turizmus kiemelt helyet foglal el. Az idegenforgalmat mind a hét régióban rendkívül fontos kitörési pontnak tekintik, amely nagyban hozzájárulhat a térségek és a települések versenyképességének javításához, a területi egyenlőtlenségek csökkentéséhez, az esélyteremtéshez. Ezek egyébként a kormányprogram fő célkitűzései is. Ugyancsak szoros a helyi fejlesztési programok kapcsolata az építésüggyel, illetve a lakásépítéssel. A terület- és a településrendezés szakmai háttere, jogi szabályozása, felügyelete az Országos Lakás- és Építésügyi Hivatalhoz tartozik, amely mostanáig a Belügyminisztérium irányítása alatt állt. A három szakterület kiegészíti egymást, összehangolásuk hatékonyabbá teszi a kormányzati munkát.



A közvélemény számára váratlan volt az ön kinevezése. Korábban nem dolgozott a központi államigazgatásban, ráadásul a végén nem "kész" minisztériumot kapott, így nehezebb is a feladata, mint több új miniszternek.

Az valóban pluszfeladatot jelent, hogy ki kell alakítanunk egy új struktúrát, ami a többi minisztériumban már döntően megvan. Mostanáig a Magyar Terület- és Regionális Fejlesztési Hivatal végezte a területfejlesztéssel kapcsolatos munkát, az idegenforgalom a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumhoz (GKM) tartozott, a lakáshivatal pedig a belügyi tárcához. Megkezdtük a három terület áttekintését, hogy mielőbb kialakítható legyen egy jól működő rendszer. Tárca nélküli miniszterként irányítom majd a munkát. Annyi biztos, hogy együtt dolgozunk Pál Béla államtitkárral, aki a GKM-ben az idegenforgalmi területet felügyelte. Nem kizárt egy másik államtitkár kinevezése, erről - feladataink függvényében - néhány napon belül döntés születik. Ami a személyes tapasztalataimat illeti, dolgoztam a közigazgatásban, dolgoztam önkormányzati vezetőként, országgyűlési képviselőként és a vállalati szférában is. A nyolcvanas évek végén a törvényességi és jogi főosztály vezetője voltam a Somogy Megyei Tanácsnál, ahol egyébként akkor nagy szervezeti átalakítást hajtottunk végre. A rendszerváltás után a Somogy megyei közgyűlés alelnökeként az önkormányzati vagyonátadással és az állami, tanácsi vállalatok gazdasági társasággá alakításával kapcsolatos feladatok tartoztak hozzám. Később a megyei közgyűlés elnöke lettem. Részvénytársasági területi igazgatóként négy évig foglalkoztam beruházásokkal, ingatlanfejlesztéssel, lakásépítéssel. A Dél-dunántúli Regionális Területfejlesztési Tanács alapító elnöke voltam, s miniszteri kinevezésemig a Balatoni Fejlesztési Tanács elnökeként dolgoztam, országgyűlési képviselőként pedig tagja voltam az idegenforgalmi és a területfejlesztési bizottságoknak.



Látja már, hogy áll össze az irányítása alá tartozó területek 2005-ös költségvetése?

A beterjesztett büdzsé szerint költségvetési főösszegünk 277 milliárd forint. Ennek legnagyobb része - több mint 200 milliárd - a lakástámogatás kerete. Úgy gondolom, hogy a költségvetésünkben lesznek még változások, valószínűleg kerülnek át hozzánk pénzek más fejezetektől. Rövid időn belül ez is tisztázódik. A közvetlen források mellett egyébként van még számos olyan támogatás, amelyek indirekt módon szolgálják a területfejlesztést, a turizmust és a lakásépítést. Erről is szeretnénk majd mérleget készíteni.



Hamarosan az Országgyűlés elé kerül a területi folyamatok alakulásától szóló jelentés, amelyből kiderül, hogy az egyenlőtlenségek csökkentésének hangoztatása ellenére lényegi változás nem történt, megmaradtak a fejlettségbeli különbségek az országrészek között.

Törvény írja elő, hogy négyévente be kell számolni a parlamentnek. Most készült el az 1998-2002 közötti időszakról szóló jelentés, amely valóban arra mutat rá: megmaradtak a területi kiegyenlítetlenségek. A különbségek az óramutató járásával ellentétes spirálként írhatók le. A legfejlettebb közép-magyarországi régiót a két fejlett északnyugati követi, majd a két déli régió, s a sor végén van a legfejletlenebb két északkeleti régió. Tény, hogy az eddigi területfejlesztési beavatkozások jelentős felzárkóztatást nem tudtak elérni, legfeljebb csökkentették a még nagyobb különbségek kialakulásának esélyét. Azonban látok lehetőséget arra, hogy sikeres regionális felzárkóztatási stratégiát valósítsunk meg. Egyrészt az utóbbi két évben már jóval tudatosabban kezelte a kormányzat a területfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat és pénzeszközöket, másrészt az EU-csatlakozás nagyban erősítette ezt a szemléletet. Természetesen az is különösen fontos, hogy az uniós támogatások belépésével megsokszorozódtak a rendelkezésre álló források, s az EU 2007-2013-as költségvetési periódusában tovább bővülnek a lehetőségek.



A tervezettnél lassabban halad a szintén sokat emlegetett decentralizáció, a tárcák nem szívesen mondanak le forrásaikról.

Ebben is jelentős előrelépés várható. Meghaladja a 60 milliárd forintot az az összeg, amelynek felhasználásáról jövőre a regionális fejlesztési tanácsok dönthetnek. Ebből mintegy húszmilliárdot közvetlenül kapnak meg, a többit pedig a különböző minisztériumoktól veszik át, természetesen a forrásokhoz kapcsolódó feladatokkal, illetve pályázatokkal együtt. Ami a tárcák ellenállását illeti, az elképzelhető, hogy saját szakmai szempontjaik érdekében minden minisztérium ragaszkodik az ezek megvalósítását szolgáló forrásokhoz. A lényeget abban látom, hogy a kormány decentralizálási szándéka erős. Sok országgyűlési képviselő, önkormányzati vezető, területfejlesztési tanács szintén támogatja a decentralizációt, úgyhogy lesznek szövetségeseim ebben a kérdésben.

A pályázóknak még mindig nehézséget jelentenek az összehangolatlan kiírások, a sokszereplős intézményrendszerben a támogatások címzettjei gyakran nem ismerik ki magukat.

A nyár folyamán elindult a munka, amelynek célja a pályázati rendszer átalakítása annak érdekében, hogy kiszűrhetők legyenek az átfedéseknek, s az érintetteknek ne kelljen több helyre pályázni. Ezt mindenképpen szeretném végigvinni, mert a területfejlesztési rendszer egyik nagy problémája a sok párhuzamosság. A költségvetés benyújtását követően kértem egy elemzést annak áttekintésére, hogy az egyes tárcák mit akarnak majd meghirdetni, s mennyire lehet koncentrálni a forrásokat. Nem vagyok biztos abban, hogy a pályázatok és a pénzek összehangolását jövőre be lehet fejezni, de azt gondolom, a decentralizációval a pályáztatási rendszer is egyszerűbbé, átláthatóbbá és a helyi igényekhez igazíthatóvá válik. Össze kell hangolni a hazai és az uniós pályázatokat is, a cél ugyanis az, hogy az állami költségvetés csak olyan fejlesztések megvalósításához nyújtson támogatást, amelyekhez nem lehet uniós forrásokat szerezni.



Álláspontja szerint a nem túl sikeres évek után melyek lehetnek a hazai idegenforgalom kitörési pontjai?

Azzal számolni kell, hogy a rajtunk kívül álló folyamatok nagyon erőteljesen befolyásolják az idegenforgalom eredményeit. Nem tudjuk a világpolitikai helyzetből vagy a gazdasági növekedés lassulásából adódó tendenciákat megváltoztatni. Az olasz vagy a német idegenforgalmi szakemberek is panaszkodnak: jelentősen csökkennek a turizmusból származó bevételek. Ez természetesen nem azt jelenti, hogy nem kell kiválasztani beavatkozási területeket. Az adatok például mutatják, hogy az idén az uniós csatlakozás miatt a korábbinál jóval több külföldi turista jött Budapestre. Elgondolkodtatónak tartom, hogy ezt az élénkülést vidéken miért nem lehetett kihasználni. Többek között azért sem, mert a vidéki repülőterek felszereltsége még mindig nem olyan, hogy tudnák fogadni a járatokat. Fontosnak tartom a műemlék fürdők felújításának kérdését, amit a kormányprogram is tartalmaz. Javaslatot tettem arra, hogy a kormány határozzon meg kereteket, amelyből kötelezettséget lehet vállalni turisztikai fejlesztésekre 2006-2007-re, és ebben szerepeljen kiemelten a műemlék fürdők felújítása.



A belföldi turizmus élénkítését szorgalmazók nem tartják elegendőnek a hazai forgalmat segítő kormányzati lépéseket.

Érdemes átgondolni, hogyan növelhető az üdülési csekkek forgalma, illetve ez a támogatás hogyan válhat hatékonyabbá a turizmus szempontjából. Az üdülési csekk adó- és járulékmentes határának összege, az igénybe vevők körének bővítése, a felhasználási lehetőségek bővítése - ezek mind olyan kérdések, amelyek hozzájárulhatnak a turisztikai, illetve az ágazathoz kapcsolódó vállalkozások forgalmának növekedéséhez.



Valóban hatékonyabban segítheti-e az új lakáspolitikai koncepció a rászorulók otthonteremtési gondjainak megoldását? Nem tartja túl szigorúnak a támogatás feltételeit?

A használt lakások vásárlásával kapcsolatos támogatási lehetőségek bővítése, az üresen álló ingatlanok bérlakásrendszerbe történő bevonásának ösztönzése, a lakbérek támogatása segít az alacsonyabb keresetűeknek az otthonteremtésben. A dolgozó, gyermeket vállaló fiatalok a lehető legkisebb saját erő felmutatása mellett juthatnak lakáshoz. Mindez valóban a rászorulókat támogatja. Fel lehet vetni, hogy minél szélesebb kört támogassunk, de a költségvetés véges teherbíró képessége mellett a társadalmi igazságosság is alapvetően fontos kérdés. Vannak természetesen vitás pontok: mára kitolódott a munkába állás és a gyermekvállalás, így elképzelhető, hogy indokolt lenne 30 éves korról felemelni a támogatások korhatárát. Lehet, hogy valóban veszélyessé válhat, ha alacsony önerő mellé túl magas hitelt vesznek fel alacsony keresetűek. Az is tény, hogy ez a rendszer azokat segíti, akiknek van állásuk. A költségvetés kapcsán beszéltünk erről is a pénzügyminiszterrel, aki megerősítette: nyitott a feltételek megváltoztatására. Úgy gondolom, kell egy kis idő, hogy érzékelni lehessen a tendenciákat, és aztán változtatásokat javasolni.

területén - állítja Kolber István, a területfejlesztésért felelős tárca nélküli miniszter, aki az új kormányban az idegenforgalmat, valamint a lakás-

és építésügyet is felügyeli. A pályázati rendszer összehangolásával egyszerűbbé, átláthatóbbá és a helyi igényekhez igazíthatóvá válik a struktúra.

Kecskés Ágnes-->