Uniós egerek

Nincs irigylésre méltó helyzetben José Manuel Durao Barroso új bizottsági elnök, hiszen a testület egyes posztjaira kiszemelt jelöltek közül néhány nem aratott osztatlan sikert európai parlamenti meghallgatásakor. A képviselők október 21-én teszik az asztalra jelentésüket, előtte azonban még csetepaték sora várható az EP színfalai mögött. Az európai polgár pedig talán csettint erre: lám, szigorúbb mércével mérnek Brüsszelben, mint idehaza; a realitások felé veszi az irányt az EU; úgy látszik, már az EP sem egyszerűen csak Bólogató János.

Némileg lehűtheti a kedélyeket, hogy a 2004. november 1-jén hivatalba lépő új Európai Bizottság vezetője szóvivője útján máris értésre adta, hogy nem tervez semmiféle változtatást csapatában. Ha úgy tetszik, kiállt azok mellett, akikkel kapcsolatban joggal moshatná kezeit, hiszen a tagállamok kormányai sózták valamennyit a nyakába. Barroso ugyanis egy erős és hatékony bizottságot képzelt el magának, amelynek tagjai elérik azt, amelynek megteremtéséről még csak álmodoznak a kontinensen: a globálisan versenyképes, tudásvezérelt Európát.

Igaz, a változtatásra egyébként sincs túl nagy mozgástér. Barroso bátran megtehetné, hogy újragondolja csapatát, vagy legalábbis egyes biztosok portfólióját, netán megkérhetné a bírált jelöltet, hogy csendben maga távozzon. Még az EP is köthetné az ebet a karóhoz, hiszen október 27-én szavaznia kell a testületről, ám felhatalmazása szerint csak arra van módja, hogy az egész bizottságot leszavazza. Eddig még erre sem volt példa.

Vagyis bár vajúdnak a (brüszszeli) hegyek, gyaníthatóan ismét egér születik. (KoM)