Vezetékes jövő többes csomagokkal

A vezetékes, a mobil-, az internet- és a kábelpiacon ma már egyaránt erős versenyhelyzetben játszó Matáv vezetése a közelmúltban újabb hatékonyságnövelő lépésekről döntött. Hogyan fogadták

az alkalmazottak a következő két évre bejelentett közel négyezer fős létszámcsökkentést?

A menedzsment a munkavállalói érdekképviseletekkel egyeztetve hozta meg a döntést. A két oldal egyre rutinosabban vesz részt ezekben a tárgyalásokban. Az érdekképviseletek maguk is tisztában vannak a vállalat működésében rejlő korlátokkal, ismerik a Matávra a piac felől nehezedő nyomást. Mi pedig igyekszünk élni minden olyan szakmai eszközzel, amellyel az ilyen nehéz kérdések az itthon megszokottaktól eltérő odafigyeléssel megoldhatók. Kiszervezésekkel törekszünk a munkahelyek közvetett megőrzésére, de az is alapelv, hogy ha egy álláshely megüresedik a Matávnál, azt elsőként belül hirdetjük meg.

Milyenek a piaci kilátások az év végére, különös tekintettel arra, hogy szeptember közepétől kiteljesedett a verseny, s a helyi hívások több tíz milliárd forintos piacára is beléphetnek a versenytársak?

A szeptember 15-ével kiteljesedő változásoknak érdemi piaci hatása az utolsó három-négy hónapra már nem lesz, inkább csak jövőre és a következő években. A távközlés ugyanis tömegpiac, ahol az új lehetőségeket kommunikálni kell, amire fel kell készülni. Azok a versenytársak, amelyek már korábban piacra léptek, mostantól teljes körű szolgáltatással tudnak ellenünk indulni, és lényegesen kedvezőbb ajánlatot tenni mind az üzleti, mind a lakossági piacon. Óriási a kihívás, amire legutóbb az átalánydíjas csomag bevezetésével reagáltunk.

Ez arra válasz, ha a versenytársak a Matáv piacára lépnek?

Mi is nagy erőkkel indulunk a többi koncessziós társaság által birtokolt 20-25 százalékos piac minél nagyobb részének megszerzéséért. A feladat marketingszempontból is érdekes, mivel eddig országosan kommunikáltunk, most az ajánlatokkal egy-egy városban kell elérni egy felhasználói csoportot. Az elvitt és megszerzett ügyfelek piaci egyenlegének azonban mindenképpen pozitívnak kell lenni.

A vezetékes hálózat túlélésének egyik eszközét ön is a többes szolgáltatások, mint például a közös telefon-, internet- és kábelszolgáltatásban látja. Felgyorsítja-e a terveket az a tény, hogy a UPC már le is körözte ebben a Matávot?

Érdemes lesz kivárni, milyen tapasztalatokra tesz szert ezen a téren a UPC. A Matáv két bázison is gondolkodhat. Noha nincs annyi kábeles előfizetőnk, mint a UPC-nek, néhány hónap múlva mi is bevezethetjük a hármas szolgáltatást. Ez ma már inkább üzleti kérdés, hiszen a technika adott. Sokkal nehezebb feladat viszont, de sokkal többet is hozhat ugyanakkor a szélessávú vezetékes telefonhálózatra épülő videoszolgáltatás. A technológia viszont ma még nem annyira érett, mint a telefonálás a kábeltelevízión, noha a világban ezen a piacon is működnek már üzletileg sikeres vállalkozások. Az ügyfelek a fizetős tévé élményét kapják, vagy virtuális videotékából tölthetik majd le, és fizetnek filmenként a szolgáltatásért. A projekttel már jövőre megjelenhet a Matáv. A szolgáltatás egyik kulcskérdése, hogyan tudunk megállapodni a hazai szerzőijog-tulajdonosokkal. Ez már nehéz kérdésnek bizonyult az Axelero zeneletöltős szolgáltatásának beindulásánál is. Nem véletlen, hogy a kínálatban főleg nemzetközi zene található, a külföldi jogtulajdonosok rugalmasabbak. Azt pedig majd a piac dönti el, hogy a videót az internetszolgáltatással közös csomagban kínáljuk-e.

A csoport szerteágazó jellegéből adódóan milyen egyéb szinergiákat használhat ki a Matáv?

Egy olyat biztosan tudunk ajánlani, amit jelenleg egyik versenytársunk sem, s ez a vezetékes és a mobil technika és a szolgáltatás oldaláról való összekapcsolása. Speciális kedvezményeket adhatunk például a vezetékes és mobiltelefont egyaránt nálunk vásárlóknak. Az USA-ban ma már mindennaposak azok az ajánlatok, ahol egy csomagban vezetékes és mobilpercmennyiségeket lehet előre vásárolni.

Nehéz helyzetben lehet viszont a Matávkábel, hiszen, ha az internet irányába fejlődik, versenyt

teremt az Axelerónak, ha az internetes telefonálásban, akkor meg a vezetékes üzletágnak. Hogyan oldható fel ez az ellentmondás?

A házon belüli verseny majd minden vállalatcsoport sajátja. Tervezni és egyeztetni kell, ezt egyébként a vállalati kapcsolatok, tulajdonosi kapcsolatok lehetővé is teszik. A feladat, hogy maximalizáljuk a távközlési tortából való részesedésünket, ne pedig kannibalizáljuk. Utóbbira saját példánk a bérelt vonal és az ADSL. A gyors internetezésre korábban csak bérelt vonalat ajánlottunk, megjelent azonban sokkal alacsonyabb költséggel a szélessávú ADSL, ami lépésről lépésre megeszi az egyébként jól működő bérelt vonali szolgáltatásunkat. Ma már az a feladat, hogy a legkisebb veszteséggel, átgondolt ütemezéssel vonuljunk vissza a bérelt vonali piacon, és a legtöbb haszonnal lépjünk át az ADSL-be.

Egy-két hónapja újabb üzletággal is bővült a Matáv csoport az informatikai szolgáltatásokat megtestesítő T-Systemsben szerzett 49 százalékos tulajdonrésszel. Mit vár az új csoporttagtól?

Nagyon komoly jövője lehet ennek az üzletágnak. A jövőben a távközlési súlypontú vállalkozásokért a Matáv felel, az informatikaiakért a T-Systems Hungary. Sőt a profilok együtt jobban erősíthetik egymást. Bizakodó lehetek, hiszen a nagy ügyfelek már üdvözlik ezt a fajta kombinációt. Így lehet a csoportból a technológiai konvergenciának üzletileg is megfelelő infokommunikációs vállalkozás.

A közeljövő nagy projektje a 3G mobilszolgáltatás beindítása. Vannak-e már erre elkülönítve pénzek? Egyáltalán mennyit hajlandó erre költeni a Matáv csoport?

Pénzeket nem különítünk el, mert igyekszünk azokat folyamatosan forgatni, de lesz rá elegendő forrás. A tetemes beruházást igénylő projektnek csak egyik eleme licencdíj. Annál jóval magasabb lesz az az összeg, amit a tényleges beruházásra kell majd fordítani, és nem elhanyagolhatóak a működtetési költségek sem. Azt várjuk a kormánytól, hogy reális szintje legyen az egyszeri díjnak. Amit eddig kommunikáltak, a szolgáltatónként mintegy ötmilliárd forint csak a belépési küszöb, úgy hallottuk, hogy a teljes díjat magasabbra várja a kormány. A hálózat kiépítettségi szintjénél is óvatosnak kell lenni. Nyilván van egy határ, ami felett egyszerűen nem lehet elfogadtatni a vállalkozás üzleti tervét, és akkor - legnagyobb fájdalmunkra, de - nem fogunk benne részt venni.

Tőzsdei körökből makacsul tartják magukat azok a hírek, hogy a többségi tulajdonos Deutsche Telekom (DT) teljesen kivásárolná a Matávot. Mit tud ön erről?

Természetesen nem én leszek az, aki ebben a kérdésben dönt, vagy akár csak kezdeményez, ez egy tipikus tulajdonosi döntés. Ugyanakkor a kapcsolatunk a DT-vel elég szoros és transzparens ahhoz, hogy nyugodtan mondhassam: ilyen tervek nincsenek. S hogy miért nem? Elég egyszerű a képlet. A DT ma 60 százalékos tulajdonosa a Matávnak, s ezzel gyakorlatilag minden olyan jogosítvánnyal rendelkezik, ami a csoportot a német anyacég szerves részévé teszi. Tehát a DT, mint tulajdonos, élvezi a tevékenységünk minden előnyét.

De nem a teljes profitot?

A teljes profitot valóban nem, de az osztalék eddig sem játszott akkora szerepet a két cég kapcsolatában. A Matáv eddig meglehetősen kevés osztalékot fizetett. Ráadásul a kivásárláshoz le kéne tenni egy-két milliárdos euróösszeget az asztalra. A DT indok nélkül pénzt költene olyanra, amely amúgy is az ellenőrzése alá tartozik.

Az idén elég tisztes osztalékot fizetett a Matáv, ez egyben azt is jelenti, hogy mégsem gondolkodik további külföldi terjeszkedésben a csoport?

A külföldi terjeszkedésben vannak további lehetőségeink, a legközelebbi, ahol már hivatalosan be is jelentettük, hogy indulni kívánunk, a montenegrói monopolszolgáltató privatizációjában való részvétel. Erre a következő két-három hónapban kerül sor. Jónak tartjuk a lehetőséget, kiegészítheti a korábbi macedón befektetésünket. Délkelet-Európában még Szerbia jöhetne szóba, de az ottani politikai viszonyok miatt ma még nagyon kockázatosnak tartjuk. Adott esetben Bulgáriában és Romániában is megjelenhetünk.

Bulgáriára egyszer már nemet mondtak?

Valóban nem akartunk részt venni az "ottani Matáv", a BTC privatizációjában, de vannak egyéb területek is. Belépőként több országban is csináltunk kis leányvállalatot, amely távközlési kapacitásokat vásárol ottani szolgáltatóktól és azokon szolgáltat kinti ügyfeleknek.

Német sajtóinformációk szerint nagyszabású átszervezésre készül a német anyavállalat is, ami érintheti a magyar csoportot is?

A német sajtóban megjelenteket az ismereteim nem igazolják vissza. Az integrált kelet-európai vállalatait, beleértve a magyart is, egyben kívánja tartani az anyacég. Ugyanakkor a DT egyes üzletágainak szakmai rálátása lesz az itt folyó tevékenységre. Úgy, ahogy az a T-Mobile esetében is tapasztalható.

S akkor a többi üzletág is felkészülhet a névváltásra?

A DT fontolgatja, mi pedig vizsgáljuk, mikor jön el annak az ideje, s hogy előnyös lesz-e. Ez azonban nem azt jelenti, hogy a Matáv Rt.-t neveznék át T-Com Rt.-vé, vagy az Axelerót T-Online-ná. Mindkét elnevezést csupán mint márkát lehetne bevezetni.