Sanda szándéktól vezérelve hamis választás elé állították a szavazót: akkor jó ember, ha megszavazza a szomszédos országban élő magyarok kettős állampolgárságát, vagy éppen fordítva? Pénzügyi érdekek, vagy erkölcsi értékek alapján döntsön-e? Ha pénzügyi érdekek szerint, akkor személy szerint nyer, vagy veszít a beköltözőkkel? A szülőföldön maradást segíti-e a kettős állampolgárság, vagy az elköltözést? Ezek egy erkölcsi válság kérdései, mert fel sem merülhetnének. A politika is válságban van, mert kiderült, hogy lehet külföldről úgy irányítani a magyar közéletet, aminek eredménye a korábbinál is mélyebb megosztottság. Mély zavarba lehet hozni a politikai elitet, mögötte a teljes társadalmat egy olyan kérdésben, ami az Európai Unióban, sőt azon kívül is világosan rendezett. Romániának 2 millió kettős állampolgára van, 1 millió argentin olasznak van olasz útlevele, és 22 millió ír származású amerikai tart ír útlevelet, tehát kevés dolog természetesebb a mai világban, mint a kettős állampolgárság. Már 1989-ben kötelező lett volna teljeskörűen megadni minden szomszédos országban élő magyarnak a kettős állampolgárságot. Már akkor rosszul vizsgázott a magyar politikai elit, most javíthat, mégis zavarban van.

A zavar mögött fontos történelmi ismeretek hiánya húzódik meg. Vannak, akik még ma is azt gondolják, hogy valamikor majd változtatni lehet a határokon, ezért jó, ha a magyarok a helyükön maradnak. Már többen gondolják úgy, hogy ugyan a határokon nem lehet változtatni, de a jövőben gazdasági erőt és politikai hatalmat jelent számunkra, ha magyarok élnek a szomszédos országokban. A kisebbségi létben élő értelmiség funkcióját és létét félti attól, ha elköltöznek a magyarok: ki marad a gyülekezetben és az iskolában? A hazai társadalom többsége azt gondolja, hogy elvesz, aki idejön, maradjon tehát ott, ahol van.

A 21. században azonban már végleg nem számít a terület, helyette a tudás és a tehetség adja a hatalom és a gazdagság alapját. Az USA erejét növeli, hogy nem területet tart a világban, hanem tehetséges és szorgalmas embereket hív Amerikába. A 90-es években 9 millió bevándorlót fogadott és integrált az amerikai társadalom, ez volt a hosszú konjunktúra rejtett forrása. Évente 30-40 ezer ír tér vissza Írországba, ez az ír gazdasági csoda egyik forrása. 1945 után 9 millió német vándorolt vissza Németországba, ők - és nem a Marshall-segély - hozták létre a német gazdasági csodát. Csehország és Szlovákia gazdasági sikerét időben kitolja, hogy hiányzik a 3,5 millió elűzött német és több száz ezer elpusztított zsidó polgár, ahogy Magyarország felzárkózása is gyorsabb és könnyebb lenne e két fejlett kisebbséggel. Románia, Szerbia és Ukrajna kevés dolognak örülhetne jobban, mint az ott élő magyaroknak, de rafinált eszközökkel épp most szeretne tőlük megszabadulni.

Ha ismerik is, nem tanultak a történelemtől. 1492 után Anglia nem fogadta be a Spanyolországból elüldözött zsidókat, Németalföld igen, ezért is lett a 17. század Hollandiáé és nem Angliáé. A 16-17. században elűzött francia hugenották virágoztatták fel a befogadó holland, majd később a porosz államot. Az Európai Unió mai legnagyobb versenyhátránya Amerikával szemben az, hogy nem képes befogadni és integrálni. Ma az nyer, aki tehetséges és szorgalmas embert nyer, nem az, aki területet. Mit képviselhetne a magyar üzleti és politikai elit a mai vitában?

Az üzleti szektor számára egyszerű a helyzet, mert a kettős állampolgársággal együtt járó nagyobb mobilitás és a beköltözéssel kibővülő áru- és munkaerőpiac egyértelmű előnyöket kínál. A politikai elit helyzete is egyértelmű, mert az egyéni szabadság értéke és a gazdasági érdekek egybeesnek. Jó, ha valaki a magyar útlevéllel szabadabb, és az is jó, ha szülőföldjén marad. Még jobb, ha átköltözik, mert a többletek sokszorosan meghaladják a költségeket. Az elmúlt 15 évben 200 ezer magyar jött át a szomszédos országokból, és a fiatalok kétharmada a következő 10 évben elhagyhatja szülőföldjét. Nem ez a kérdés, hanem az: hová megy? Elemi érdekünk a kisebbségi magyarok nagyobb szabadsága, beleértve a területi autonómiát is, és nyerünk, ha minket választanak. A magyar üzleti elitnek végre világosan ki kell mondania: szükségünk van a bevándorló magyarokra, ide jöjjenek, és ne máshová!