belpolitika
Első nekifutásra érthetetlennek tűnhet, miért nem lehet két új alkotmánybírót választani, ha csupán a harmadik személyében nem tudnak megegyezni a pártok. Az Ab határozatképességének fenntartásához legalább nyolc tag jelenléte kell a tanácskozásokon, és a testület létszáma rövidesen pontosan nyolcra csökken. Mivel új bírót kétharmados többséggel választhat a Ház - titkosan -, a pártoknak okvetlenül egyetértésre kell jutniuk. Ezért is jelöl egyet az egyik, egyet a másik fél, és ha a helyzet úgy kívánja, együtt nevezik meg a harmadikat.
A rendszer eddig bevált, az Ab legalábbis még nem jutott el a tényleges működési problémákig. Igaz, egyszer felborult a már kialkudott konszenzus, amikor - a Horn-kormány idején - a döntéshozatalkor bukott el az "ellenzéki" Bruhács János. Most azonban gond lehet abból, hogy minimum februárig húzódik az ügy. A két oldal elfogadta egymás jelöltjét, ám a közös kandidátusról hiába tárgyaltak. Innen érdekes minden: a két új kérdése tiszta, így elvileg tízfősre bővíthetné a parlament a testületet. Ez is valami, hiszen Holló András Ab-elnök azt mondta: örülnének két bírónak is.
A helyzetben az a csavar, hogy tavasszal a Fidesz ragaszkodott három bíró egyszerre történő megválasztásához, míg most az MSZP teszi ugyanezt. Hogy miért? A magyarázat a szisztémában rejlik: a pártok nem engedhetik meg, hogy az egyik oldal által jelölt bíró helyére a másikról kerüljön utód - vagy az egyikének helye üresen maradjon -, mivel ez újraírná az Ab-n belüli erőviszonyokat. A koalíció pedig mostanság - talán a testület számukra nemegyszer kedvezőtlen döntései miatt - nemigen bánná, ha ezek az erőviszonyok megváltoznának. (GA)
