Magántőke kell az állami forrásokhoz

Miniszter úr, megkereste már a rendőrség? Eltelt jó néhány nap azóta, hogy a Fidesz egyik vezető politikusa büntetőfeljelentést tett ön ellen, mert szerinte a kórház-privatizáció ügyében ön félretájékoztatta az embereket.

Sajnálom, hogy a politika bizonyos szereplői nem párbeszéddel próbálják megoldani például a jobb betegellátást, hanem előrángatott jogi eszközökkel igyekeznek félreállítani a más véleményen lévőket. Furcsának tartom, hogy bárkit, akár a minisztert, egy alkotmánybírósági határozat értelmezése kapcsán - a bírák kisebbsége különvéleményének idézése miatt - felelősségre vonjanak. Miközben természetesen nem vontam kétségbe az Alkotmánybíróság kórháztörvényt megsemmisítő határozatát. A népszavazásra kiírt kérdést egyébként nem csak én tartottam rossznak. Megfogalmazása ugyanis - "Egyetért-e azzal, hogy a közszolgáltató intézmények és kórházak állami, önkormányzati kézben maradjanak?" - nem volt egyértelmű, ezért a válasz sem lehetett az. Egyébként a rendőrség nem keresett meg.

Egyáltalán, került már kapcsolatba a nyomozó hatósággal?

Nem, még közlekedési vétségem sem volt. Szerencsére viszonylag gyorsan túlteszem magam a kellemetlenségeken, most is erre törekszem. Az viszont bánt, hogy a családomnak kell magyarázkodnia, miért kerültem ilyen helyzetbe. Miattuk tartom ezt az eljárást gusztustalannak.

Valóban úgy gondolta a december 5-i szavazás előtt, hogy a magánkézben működtetett vagy magántulajdonú gyógyítószolgálatok visszaállamosíthatóak?

Nem ezt vetettem föl. Csupán néhány jogszabály esetleges módosításáról beszéltem, amely az igen szavazatok érvényessége után érinthette volna a vállalkozásokat. Azt mondtam: súlyos visszalépés lenne, ha kizárnánk a vállalkozói tőke ellenőrzött bevonásának a lehetőségét az ágazatba. Az állam által biztosítható pénzforrások nem teszik lehetővé, hogy az orvostudomány legkorszerűbb repertoárját biztosítsuk a betegeknek. Kínálkozna, mint más országokban - Németországban, Szlovákiában -, a lakossági térítési díjak kivetése, ám a magyar kormány e helyett a tőkebevonást preferálja. És annak ellenére, hogy az egészségbiztosító a költségvetésének 16 százalékát már ma is a vállalkozók által nyújtott szolgáltatásokra fordítja, azokért a betegeknek nem kell fizetniük. A tb-vel szerződésben lévő intézmények működését, az általuk nyújtott ellátásokat ugyanis szektorsemlegesen finanszírozza.

Ön szerint mi lehet az oka annak, hogy a kórház-privatizáció leállítása több mint 65 százalék igen voksot kapott a népszavazáson?

Azért az nem hagyható figyelmen kívül, hogy 6,1 millióan - a többség a távolmaradásával - nem támogatták a magánosítás leállítását. Pedig az ellenzék a kampányában a tőkebevonást tulajdonszerzésként aposztrofálta. Miközben a vállalkozók javarészt a gyógyintézmények működtetésébe kapcsolódtak be, senki sem akart még kórházat venni, persze eladni sem. Valódi tulajdonszerzésre például a gyógyszertáraknál került sor, amelylyel a lakosság is jól járt. Amíg az 1990-es évek elején alig ezer orvosságot lehetett kapni, ma több mint 12 ezerből választhatnak. Jó lépés volt a vállalkozói háziorvoslás 2000-ben történt bevezetése is. A művese-szolgáltató hálózat kiépítése pedig kizárólag a magántőkének köszönhető, megszűnt a vesedializálás várólistája. A kormánynak nincs szándékában feladni a szolidaritás elvét a gyógyításban, de célja az európai színvonalú ellátás megteremtése, amelyhez az állami és az európai uniós források mellett szükség van a magánbefektetésekre is. Nem volt más e tekintetben az Orbán-kormány politikája sem, csak a módszerekben van eltérés.

Hogyan érintette önt, hogy a népszavazás előtt az irányítása alatt lévő minisztériumból titkos dokumentum került nyilvánosságra?

Nem titkos az a dokumentum, de nem szerencsés, ha egyetlen munkaanyag is illetéktelenek kezébe kerül.

Most már tudjuk, hogy az irat a Román és a Magyar Köztársaság között az 1960-as években kötött együttműködési megállapodás megváltoztatásáról szólt. Mi lesz a sorsa?

Már 1996-ban kezdeményezték az aktualizálását, 2002-ben határozat született arról, hogy milyen ütemezésben és mit módosítanak a nyugdíjak, a különféle egészségügyi ellátások területén. Ennek megfelelően kezdődtek el ősszel a szakértői munkák, amelybe a román fél is aktívan bekapcsolódott. A szakértők által elkészített anyagok összehangolása után készülhet el a kormány előterjesztése, majd a parlamenti döntést követően annak kihirdetése.

Amikor miniszter lett, sokan örültek, hiszen gyakorló orvosként, kórházi vezetőként dolgozott, ismeri a szakmát. Úgy gondolták, kompromisszumkészsége hasznára válik az ágazatnak.

A megállapodások híve vagyok, és remélem, ezt az ellenzéki pártok egészségügyi szakértői is méltányolják. Ennek is köszönhetem, hogy többen közülük - tudomást szerezve a feljelentésemről - telefonon határolták el magukat a nagy nyilvánosságot kapott ügytől.

Mégsem mondható békésnek a két hónapos minisztersége. Sztrájkhullám söpört végig a kórházakon.

Az előzmény jóval az én kinevezésem előttre tehető, de természetesen most nekem kell megoldást találni. Biztató, hogy a sztrájkot támogató legnagyobb szakszervezet sztrájkbizottságával folytatott tárgyalások eredményeként megszűntek a demonstrációk. Ők is tudják, hogy követeléseik egyik napról a másikra nem teljesülhetnek.

Ismerve a jövő évi költségvetés sarokszámait, bizony nem.

A reális lehetőségeket számba véve úgy érzem, hogy az ágazat megkapja azokat a forrásokat, amelyekkel - megfelelő szerkezeti változtatásokkal - teljesíthetjük a kormányprogramban meghatározott feladatokat. Jövőre elsőbbséget kap a 24 órás, a háziorvo-sokra, a szakrendelőkre és a mentőszolgálatokra épülő országos sürgősségi ellátórendszer megteremtése, amelyre az ingatlaneladásokból származó tízmilliárd forint közel felét költjük. Eladásra vár a Club Aliga, a fővárosi Völgy utcai és Béla király úti ingatlanunk. Remélem, megtaláljuk a lehetőséget a meglévő pénzforrások optimálisabb hasznosítására is. Több krónikus és ápolási osztályra van szükség, és lehetővé tesszük, hogy a biztosító járó- és fekvőbeteg kasszája - a beteget követve - átjárható legyen. Ugyanis a kórházi kezeléseknél olcsóbb az ambuláns ellátás. Nyilvánvaló, hogy esetenként érdekeket sértenek majd az intézkedések, mégis meg kell hozni azokat.

Felkészül az újabb konfrontációkra? Nem bánta meg, hogy a szikét, a műtőt közéleti funkcióra cserélte?

Baleseti sebészként, kórházvezetőként és most is igyekszem a legkisebb áldozattal járó megoldásokat megtalálni. A konfrontáció azonban időnként elkerülhetetlen. De ha valaki elvállal egy feladatot, tudnia kell, hogy az mivel jár. Ha meg nem tetszik neki, vonja le a következtetéseket.

Említette az intézményrendszer átalakítását. Ez kórházbezárásokkal is járhat?

A kisebb településeken a kórház ezreknek ad kenyeret. Ám a jelenlegi profilt át kell alakítani. Kevés a krónikus osztály, a végstádiumban lévő embertársaink méltó ápolására szolgáló intézmény. Szükség van a kórházakra azért is, mert uniós csatlakozásunkkal megnyíltak a tagállamok határai ebben a tekintetben is. Több országban hosszasan kell várakozni egy-egy műtétre. S mivel a magyar szakorvosi gárda nemzetközileg elismert, ha megfelelő kórházak hátteret, felszereltséget tudunk ehhez kiépíteni, az egészségügy óriási gyógy-idegenforgalmi lehetőséggé válik az ország számára.

Nem csupán a kórházi ingatlanok állaga rossz; kevés a gyógyításra, a működtetésre fordítható pénz is.

Az egészségpénztár abból az összegből tud gazdálkodni amely a járulékokból és az adókból befolyik, miközben a járulékot fizetők száma évről évre csökken. Ennek egyik oka a népesség elöregedése, de tény az is, hogy több száz ezren nem a valódi jövedelmük alapján fizetnek a közös kasszába. Amíg sikk kibújni a járulék-, az adófizetés alól, nem lehet komoly eredményt elérni. Remélem, hogy a gazdaság versenyképességét veszélyeztető magas közterhek csökkentése jó hatással lesz a fizetési morálra.

Gyógyszervonalon viszonylagos csend honol. Egyesek szerint ez amolyan vihar előtti állapot, hiszen komoly felvásárlások kezdődtek a patikákban. Az emberek tartanak a januári gyógyszeráremeléstől.

Magyarországon minden decemberben erős a felvásárlás. Pedig január 1-jétől húsz orvosság ára csökken, a tb-lista pedig száz készítménnyel bővül. A gyártókkal nyáron kötött megállapodás értelmében - ha a forint euróhoz viszonyított árfolyama stabil marad - 2006. december végéig nem emelik termelői áraikat.

A gyógyászati segédeszközöket gyártók a napokban jelentették meg tiltakozásukat, mivel egy velük nem egyeztetett rendeletben januártól korlátozzák forgalmazási tevékenységüket.

A méretvételhez kötött eszközök és szemüvegkeretek kiszolgálására jelent meg egy öt évvel ezelőtt alkotott rendelet, amely képesítéshez köti a forgalmazást. Annak ellenére, hogy az érintetteknek öt évük volt a felkészülésre, megígérhetem: mindenkivel tisztázzuk, ki és mi ellen tiltakozik.

Hogyan készül a hamarosan beköszöntő ünnepekre?

Ha minden az elképzeléseim szerint alakul, a két ünnep között szeretnék néhány napot a családommal tölteni. Hétköznapjaimon ugyanis, amikor reggel eljövök otthonról, a család még alszik, mire hazaérek, már nyugovóra tértek. A levelező tagozatból szeretnék kicsit a nappalira átiratkozni. Kimutatni így is, hogy ők milyen fontosak számomra.