makrogazdaság

Bár a hírek szempontjából gyakran uborkaszezonnak számít, ezúttal a karácsony hete is mozgalmasan telt. Hétfőn 50 bázisponttal csökkentette az alapkamatot a monetáris tanács, az irányadó ráta így ismét egy évvel ezelőtti szintjén áll. A jegybank tartotta magát az óvatos kamatlépések politikájához, és nem csökkentett a várakozásokat meghaladó mértékben. Így a piac további kamatcsökkentésekre vár, ami a forint árfolyamát is stabilan tartja a 244-247 forintos szinten.

A döntés egy nappal azután született, hogy Járai Zsigmond jegybankelnök úgy nyilatkozott, ha nem lennénk EU-tagok, már összeomlott volna a gazdaság. Ez erősen eltér a kamatcsökkentéshez csatolt indoklástól, amelyben a monetáris tanács az infláció, illetve a bérszínvonal kedvező alakulását ecseteli. Az elnök nyilatkozata egyébként nagy megütközést váltott ki, gyakorlatilag minden szakértő egyetért abban, hogy ez összeegyeztethetetlen a pozíciójával.

Az új EU-tagországok közül a legsúlyosabb kritikát hazánk kapta az Európai Bizottságtól. A túlzottdeficit-eljárás keretében az EB annak kimondására kéri a tagországok minisztereiből álló tanácsot, hogy Magyarország hiánycsökkentését célzó intézkedései eredménytelenek voltak, egyben "hiteles kiigazítási intézkedéseket" szorgalmaznak. A Pénzügyminisztérium az utóbbi időben már megszokott stílusú,

vagyis erősen mellébeszélő választ adott, melynek egyetlen érdemi érve, hogy Magyarország költségvetési hiánya nem a legnagyobb a régióban. Ez igaz is, ám a bizottság nem is elsősorban a hiány mértékét, hanem a hiánycélok meghiúsulását, a vállalások nem teljesítését kérte számon. A bizottság nem értékelte nagyra a PM új, korrigált hiánymutatóját sem, ehelyett megmaradt az eredeti módszertannál, és megemlítette a 2010-es eurócsatlakozás növekvő kockázatát.

Hogy jó hírrel zárjunk, megemlítjük, hogy októberben a kiskereskedelmi forgalom volumene 0,9 százalékkal haladta meg az előző havi szintet, így feltehetően kitart a vásárlási dinamika utóbbi hónapokban megindult csökkenése. Figyelembe véve a magyar gazdaság növekedési ütemét és egyensúlyi problémáit, ez kifejezetten kedvező tendenciának mondható a többéves, a teljesítőképességgel összhangban nem álló fogyasztásbővülés után. (MI)