Sztrádafinanszírozás csak üzleti alapon

Vezérigazgatói megbízatását sokan politikai posztnak tartják. Még a jelenlegi kormányzati cikluson belül, tavaly, a miniszterelnök-váltás idején is azt lehetett hallani, inog a széke.

Erről nem hallottam. A munkámat pedig, mint mindig, most is szakmai kihívásnak tekintem és ennek megfelelően végzem.

Hgyan vált be az MFB-nél a kettős operatív vezetés? Hogyan jönnek ki egymással Czirják Sándorral, a másik vezérigazgatóval? Információink szerint teljesen más a habitusuk.

Valóban, ennek ellenére Czirják úrral szakmai téren baráti viszonyt alakítottunk ki. Régóta ismerjük egymást. Amikor ő a Magyar Nemzeti Bank alelnöke volt, még raporton is voltam nála. Munkamegosztásról nem tudok beszélni. Egy ilyen bankban, amely az érdeklődés középpontjában áll, a négy szem elmélet alkalmazása nagyon is helyénvaló, és nálunk bevált a kettős operatív vezetés. Mind a ketten minden részlettel foglalkozunk, így a programok egyszerűsítésével és a bankcsoport stratégiájával is. A magam részéről nagyon jónak minősítem a bank eddigi működését, remélem, sosem lesz ennél rosszabb.

Meglepetést okozott, hogy az Orbán-kormány sokat kritizált módszeréhez hasonlóan az MFB ismét beszállt a sztrádafejlesztési program finanszírozásába. A kabinet döntése értelmében állami garanciával 158 milliárd forint hitelt nyújt.

Ez most nem tőkeágon, hanem teljesen üzleti alapon, hitellel történik, és ez azért nagy különbség. Az Európai Fejlesztési Bank (EIB) is visszatér a magyarországi sztrádaépítésbe, miután az mostanra pénzügyileg átlátható és követhető lett. Valóságos építkezésekről van szó, csak utólag történik a finanszírozás, szigorúan számla ellenében. Tehát klasszikus infrastrukturális hitelről beszélhetünk.

Ezt az éves tervbe még nem integrálhatták be, hiszen korábban egy teljesen más sztrádafinanszírozási konstrukció volt terítéken. A 158 milliárd forint pedig elviszi szinte a teljes, 2005. évi állami kezességvállalási keretet, amelyet az idei költségvetésben megszavaztak az MFB-nek. Nem okoz ez majd gondot?

Nem, mert több mint 50 milliárd forint szabad kerete van még a kormánynak.

Az MFB korábban bejelentette, hogy a lakásprogramba is be kíván szállni. Hol tart most ez az elképzelés?

Várunk. Amint lesz önkormányzati bérlakásprogram, beszállunk, de addig is a már futó önkormányzati hitelprogramban részt veszünk.

És mit csinál a kedvezményes bérlakásépítésekre alapozva létrehozott Nemzeti Lakásberuházó és Ingatlanfejlesztő Részvénytársaságuk?

Ingatlanfejlesztési projekteket hajt végre.

Az említetten kívül hány hitelprogramja van a banknak?

Összesen tizenhárom. Ezeket szeretnénk integrálni. Azt a feladatot kaptuk a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumtól mint tulajdonosunktól, hogy egyszerűsítsük és tegyük érthetőbbé a programjainkat. Nálunk nem fogy el a keret, nem kell pályázni. Célunk, hogy könnyebben lehessen hozzájutni a termékeinkhez és könnyebben lehessen értékesíteni azokat. Mivel nincs fiókhálózatunk, részben a kereskedelmi bankokra kell hagyatkoznunk, de ezeket sem hozhatjuk olyan helyzetbe, hogy 13 különböző hitelprogramot kelljen megtanulniuk. Sokkal egyszerűbb, ha csak kettőt vagy hármat kezelnek. Közben a saját értékesítési csatornáinkat is kiépítjük, felhasználva ehhez a helyi vállalkozásfejlesztési központokat, a kamarákat és más olyan szervezeteket, amelyek megkapják a PSZÁF-tól a hitelközvetítői jogosítványt.

Mikorra fejeződik be a programok egyszerűsítése?

Szeretnénk az első negyedév végére letenni azt a javaslatot, amely a "három plusz két" koncepció elve alapján három nagy programba - a versenyképességet fokozó, az önkormányzati és az agrárhitelre vonatkozó - integrálja és új célokkal egészíti ki a hitellehetőségeket. Ezenkívül a mikrovállalkozásoknak bevezetjük a Mikrohitel Plusz programot, és ügyfélbaráttá tesszük az Econova garanciahitel-programunkat.

A közelmúltban 25 millió euró összegű hitelkeret-szerződést írt alá az MFB és a Nordic Investment Bank (NIB). Ehhez a hitelhez kik, milyen célra, illetve milyen feltételekkel juthatnak hozzá?

Ez a hitelkeret az MFB olyan hitelügyleteinek refinanszírozására vehető igénybe, ahol a projektben a NIB-tagállamok (Északi Beruházási Bank, öt észak-európai és a három balti ország részvételével) valamely vállalatának közvetlen vagy közvetett érdeke fellelhető. Az MFB 2007. március 15-ig hajthat végre lehívásokat a hitelkeret terhére, a hitelek 15 éves maximális futamidővel és legfeljebb ötéves türelmi idővel vehetők igénybe. A hitel a projekt 50 százaléka, de maximum ötmillió euró lehet, és kis- és középvállalkozások környezetvédelmi, illetve infrastrukturális fejlesztéseihez nyújtják.

Úgy tudjuk, hogy az állami tőkeprogramok - az MFB Rt., a tulajdonában lévő Corvinus Rt., valamint a résztulajdonában lévő Kisvállalkozás-fejlesztő Pénzügyi (KvfP) Rt. tőkeprogramjainak - összefésülése is napirenden van. Hol tart a munka?

Folyamatban van, de vigyázzunk: almát körtével hasonlítunk így össze! A KvfP Rt. tőkebefektetése a mikrovállalkozásoknak, a kicsiknek szól, kötelező kiszállás nincs meghatározva. A másik kettő is teljesen más kategória. A Corvinus a vállalkozói tőkebefektetés - venture capital - felé megy, amely nagyobb rizikóvállalást jelent. Az MFB-program pedig fejlesztési tőkebefektetés: (ha lehet) tőkeemeléssel, névértéken és maximum 49 százaléknyi részesedéssel, előre meghatározott hozam- és kiszállási stratégiával. Ez a már létező és jól működő cégek továbbfejlesztését célozza. Azon is gondolkodunk, hogy erre a feladatra létrehozunk egy fejlesztési tőketársaságot.

Mitől függ a megvalósítása?

Akkor érdemes belefogni, ha ehhez külföldi tőkét tudunk bevonni.

Az MFB eddig hány társaságba szállt be fejlesztési tőkével, és öszszesen mekkora összeggel?

Tizenhat társaságba, összesen mintegy 16 milliárd forinttal.

Mondana néhányat közülük?

Fejlesztési tőkebefektetéseink között van például az Arany Kapu Rt., a Budai Egészségközpont Kft., a Civil Biztonsági Szolgálat Rt., a Debreceni Húscsoport, a Ganz Transelektro Villamossági Rt., az Intergas Hungaria Kft., a Kiskunhalasi Baromfi-feldolgozó Rt., a Monofix Rt., a Pólus Palace Kft., a Royal Balaton Golf & Yacht Kft., a Szalók Holding Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. - a teljesség igénye nélkül.

Visszatérve a Corvinusra: a kockázatitőke-társaságok nem nagyon működnek Magyarországon, túl nagyok az elvárásaik.

A Corvinusnál más elvárások lesznek, mint amelyek a magán-kockázatitőketársaságokat jellemzik. Azokat a szakterületeket fejlesztjük, amelyeket a tulajdonosunk gazdaságpolitikai célkitűzéseiben megjelölt. Ilyen lehet például a biotechnológia vagy a informatika kockázati tőkével való fejlesztése.

Az MFB mekkora forrást tervez bevonni programjaihoz?

Ez évi tervünk, hogy 500 millió euró hitelt vegyünk fel a nemzetközi piacokon. Ehhez segít a Moody's értékelése, besorolása és az, hogy a nemzetközi piacokon többen kívánnak hitelt nyújtani, mint felvenni. Ezért az árak - a kamatfelárak is - nagyon kedvezőek.

Csak euróban vonnak be forrást?

Igen, hiszen a magyar kamatokhoz képest az eurókamatok alacsonyak, és a kormány által nyújtott árfolyam-garancia olcsóbbá teszik a hiteltermékeinket, mint ha forintban vennénk fel a kölcsönöket.

Az idei költségvetésben mekkora árfolyam-garanciát határoztak meg az MFB számára?

Kilencszázmilliárd forintot, de a kormány minden egyes programhoz külön megjelöli a garancia összegét.

Az Európa hitel árfolyam-garanciális százmilliárd forintos kerete rövidesen elfogy. A folytatásához kérnek pluszgaranciát?

Az Európa hitel az egyik legsikeresebb termékünk, s amikor elérjük az adott keretösszeget, automatikusan kérjük a megemelését.

Az elmúlt év december 15-étől az Eximbank és a Mehib 75 százalék mínusz egy szavazattal az MFB Rt.-hez került. Mennyire marad meg önállóságuk, illetve hol tart az integrálódásuk?

A cégek önálló jogosultsággal és kellő függetlenséggel léteznek. Mindegyiknek van igazgatósága, elnöke, vezérigazgatója. Az MFB a közgyűlésen keresztül hat rájuk, stratégiákban, éves tervekben hangolja össze a csoportot. A két intézmény tehát továbbra is különálló marad, de koordináljuk a piaci működésüket, kihasználjuk a különbözőségükben és különállásukban rejlő versenyelőnyöket. A bankcsoporton keresztül - ennek a Corvinus is a tagja - elérhetők lesznek a kis- és középvállalkozások fejlesztéséhez szükséges banki termékek és ezek garanciái, beleértve az exportfejlesztést is. Célunk az egyablakos modell kialakítása.

Tavaly nyereséges volt az MFB Rt. Mit terveznek az idei évre?

Büszkék vagyunk a számainkra. Az elmúlt évben 12 milliárd forint adózás előtti eredményünk volt, és a bank hosszú idő óta először 2004-ben tudott osztalékot fizetni a tulajdonosnak. Úgy látjuk, hogy az idén is hozzájárulhatunk a költségvetés bevételéhez.