Egyvilág és ÉgiCsapat

Vezetőt és újságírót könnyű, olvasót viszont nem lehet leváltani. Ez az alapigazság jutott eszembe akkor, amikor a legfrissebb Malév-közleményt olvastam, illetve a vezetés érveit hallgattam arról, miért lesz jó, ha a Oneworld és nem a SkyTeam légiszövetséghez csatlakozik a nemzeti légitársaság. Tavaly februárban ugyanis az akkor hivatalban lévő vezetés szintén szándéknyilatkozatot írt alá, mint most, csak akkor az utóbbi csoportba kerülés volt a cél. Minderről olvasóink is tudomást szerezhettek (VG, 2004. február 26., 13. oldal). Érvei hasonlók voltak a mostaniakhoz, legfeljebb abban különböztek, hogy nagyobb bevételnövekedést remélt a társult tagságtól.

Tizenöt hónap persze nagy idő. Sok minden változott a nemzetközi légi közlekedésben, és az idén februártól már új csapat irányítja a Malévet - nem is roszszak az első lépései. Kérdésem: az előző vezetés szakmai hátországában dolgozók ekkorát tévedtek volna? Nem tudták, hogy a SkyTeam szövetség európai tagjai túl közel lennének a Malév-hatókörhöz? Nem végeztek versenytárselemzést? Ez valószínűtlen. A Malévnál akkor is, most is kiváló szakemberek dolgoztak/dolgoznak. Csak arra gondolhatok, hogy a Oneworld szövetség egyszerűen átértékelte korábbi Malév-képét, s mivel ma már a légi közlekedés egyre inkább nem önálló cégek és márkák, hanem szövetségek versenye, jól jön neki egy számára stratégiailag kiváló bázissal és erős délkelet-európai pozíciókkal bíró Malév. Végül is az a legfontosabb, hogy kellett a Malév, mert - minden hiányossága és versenyhátránya ellenére - látnak benne potenciált.

Az időzítés önmagában is felértékelő hatású. Ne feledjük, a tulajdonos ÁPV Rt. az elmúlt hetekben eredménytelenül győzködte egyenként a magyar légitársaságra pályázó befektetőket. Most viszont pusztán az a tény, hogy sikerült tető alá hozni a szándéknyilatkozatot, más nézőpontba állítja a privatizációs tárgyalásokat. Ettől persze még nem biztos, hogy elkel a cég, vagy ha eladják is, a kívánt árat érik el. A teljes jogú globális szövetségi tagság azonban reális lehetőségnek tűnik, s más, nemzetközi csoportokhoz csatlakozott vállalatok belépés utáni kereskedelmi és pénzügyi eredményeit nézve kecsegtető lehet a Malév számára.

Gazdasági-gazdálkodási szempontból a járatrendszerek összefésülése nyújtja a legnagyobb hasznot. Gyakorlatilag komoly befektetés nélkül jut több milliárd forintos pluszbevételhez a Malév, amelyre égető szüksége van. Részesülhet a közös üzemelési folyamatok előnyeiből (műszaki, beszerzési és informatikai együttműködés), és kedvező marketinghatás érvényesülhet. Mindez kihat a márkára, erősítheti elfogadottságát, s ez a nyomulós diszkontcégek idejében nem elhanyagolható. A sok feltételes mód akkor csaphat át kijelentőbe, ha a mostani vezetés végigviheti az átalakítást. Elődei sűrűn váltották egymást, és mint ahogy azok idején, most sincs több garancia arra, hogy hagyják érvényesülni.

Van még egy közvetett hatás, amely megint csak a vagyonkezelő helyzetét köny-nyíti. A Budapest Airport bevételének közel felét adja a Malév, s mivel a repülőtér-üzemeltető privatizációja is küszöbönáll, nem mindegy, mennyire sikerül felverni az egyébként erősen nyereséges cég árát. Azt viszont nem halogathatja az ÁPV Rt., hogy végre rendet tegyen a "jószágok" között. Állítólag egy-két héten belül lezárja a Malév-tartozásról szóló vitát, s közben rábólint a légitársaság és Ferihegy üzleti tervére. Végre arra is lesz ideje, hogy megalkudjon a vevőjelöltekkel. Ideje lenne már jó üzletről is beszámolni, nem igaz?