Tesz-vesz világ a levegőben
Mint ma, tegnap is a bőség zavarával küzdött az ember. Van valami bizsergető érzés ebben. Pezseg a piac, nekem Richard Scarry bomba jó magyar címmel ellátott könyvsorozata jut eszembe. Tudják, a Tesz-vesz, amelyben mindenki nyüzsög, és közben gyereknek és felnőttnek feltárulkozik az egész világ.
A nemzetközi légi közlekedés tehát ismét felfelé ívelő pályát ír le. Közép-Európa - nagy szerencsénkre - az élenjár, főleg a diszkontcégek dobják meg a forgalmat. A fővárosok, így Budapest is, rekordokat döntenek, s végre a magyar turisztikai marketingszervezetek is azt és úgy végzik, amire hivatottak. Megint kampányolnak, bevonva világhírű honfitársainkat.
Persze Richard Scarry világában is konfliktusokkal terhes a fejlődés. Az igaziban ilyen például, hogy a fapadosok egyre inkább átveszik az útvonalakat a nagyobbaktól. A séma általában az, hogy ahol egy fapados rendszeres összeköttetést épít ki, a hagyományos légitársaság két-négy hónapon belül utasai felét elveszti, így a vonal működtetése számára veszteségessé válik. Néhány nagyváros persze kivétel ez alól.
Többféle válasz lehet erre. A British Airways európai járatait nagyrészt partnereinek engedte át, de a prémium termékekre többet költ. A Lufthansa a szélesebb kínálatban látja a kiutat: jobban igyekszik elkülöníteni a minőségi utaztatást és az azzal járó szolgáltatásokat az olcsó repüléstől. Megoldás még a felvásárlás is: a német cég a svájci Swisst, az Air France a KLM-et gyűri maga alá.
Vannak más félelmek is. Ilyen például, hogy a túlzsúfolt európai légtérben majd szépen lepotyognak a gépek, és akkor a légitársaságok magukkal rántják az egész idegenforgalmi és vendéglátói ágazatot. Én nem hiszek ebben. Az európai, köztük a magyar szakemberek nem tegnap értesültek az új légtér-irányítási rendszerről, hónapokig szimulálták a feladatokat, és egyébként is sokkal komolyabban veszik a dolgukat, mint egyes más ágazatokban. Az új rendszer bevezetését a technika fejlődése tette lehetővé. Az a technika, amelyet emberek működtetnek, tehát hibázhatnak is, de mindent elkövetnek azért, hogy ez ne következzen be.
A légi közlekedésben is van ciklikusság, amely szoros kapcsolatban áll a gazdaság általános fejlődésével. Ha növekszik a nemzeti jövedelem, messze a hét szűk esztendő. Nálunk most már évek óta a nyugat-európainál gyorsabban emelkedik a GDP, és a kezdeti nehéz EU-tagság után néhány éven belül egyenesbe kerülhetünk. Az idén és jövőre megújul Ferihegy egy része, és több regionális repülőtéren zajlanak milliárdos beruházások. A kormány végre eldöntötte, hogy megépítteti az új kongresszusi központot, az ott megforduló sok százezer vendég túlnyomó többsége repülővel érkezik.
Ha a nyáron sikerül jó áron eladni a Budapest Airport Rt.-t, a vélhetően szakmai befektető már ez évben betonozhatja az új cargoközpontot. Ez áttörés lehet, új kereskedelmi és logisztikai cégek telepedhetnek le az országban, mert már lesz korszerű átrakóhely. A javuló ferihegyi áteresztőképesség jó országmarketinggel párosulva még több turistát vonz, ez pedig felpörgetheti a szállodapiac közepes kategóriáját.
Van azért hiányérzetem. Nem tudtam ideírni, hogy mindebben hol van a Malév. Talán azért nem, mert tulajdonosa, a magyar állam sem tudja. Ideje lenne már eldöntenie, hogy tényleg bezárja, eladja vagy átengedi a soros vezetésnek. A Tesz-vesz világ részvevői is várják a választ.
