A BT-tagság buktatói

Azt mondta Condoleezza Rice, hogy "fenntartás nélkül csak egyetlen ország, Japán" törekvését támogatja az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagságára. Az amerikai külügyminiszter szavai múlt szerdán a Joschka Fischer német külügyminiszterrel folytatott tárgyalások végeztével hangzottak el. A "csak Japán" formula kinyilvánításából sasszemű hírmagyarázók nyomban kikövetkeztették: Washington a német állandó BT-tagsági igényt nem támogatja. Nincs egészen igazuk.

A G4-nek nevezett országcsoport - Németország, Japán, India és Brazília - huzamosabb ideje sürgeti a Biztonsági Tanács olyan reformját, amellyel ők maguk a testület állandó tagjaivá válnának. Május 16-án kezdtek köröztetni az ENSZ közgyűlésében egy ilyen értelmű határozati javaslatot, majd Fischer washingtoni tárgyalásaival egyidejűleg úgy módosították azt, hogy az új állandó BT-tagok 15 évig még nem rendelkeznének vétójoggal - hátha így a jelenlegi öt vétójogosnak elfogadhatóbb a csomag, amelyről még júniusban kell szavazni. A G4 szeptemberig reméli megejteni azt a még két közgyűlési szavazást, amely az alapokmány módosításához kell.

Kína már bejelentette, hogy számára a japán BT-tagság elfogadhatatlan; így újabb programponttal bővül a kínai-amerikai és a kínai-japán nézeteltérések témakatalógusa. Amerikai szemszögből ugyanakkor Berlin tagsága esetében helyesebb lenne a mai német kancellárról, semmint Németországról beszélni. Washington nehezen felejti el Gerhard Schrödernek az iraki ügyben tanúsított magatartását, s nagyon valószínű, hogy amit a bukásra álló jelenlegi kormánytól megtagad, azt majd tálcán nyújtja Angela Merkernek, nyilván egynémely viszontszolgáltatás fejében. (SzH)