(Há)borús csúcs
Franciaország és Anglia ezer éven át háborúskodott egymással, nem csoda hát, ha a hét végi EU-csúcs is az ő összecsapásuk miatt fulladt kudarcba - véli egy párizsi lap. Az európai sajtó főleg Tony Blairt hibáztatta amiatt, hogy nem sikerült tető alá hozni a 2007-2013-as költségvetést, pedig közgazdasági szempontból neki van igaza: tényleg át kellene alakítani a büdzsét, le kellene építeni az agrártámogatásokat.
Egyébként Magyarországnak és a többi új tagállamnak lett volna a legfontosabb, hogy megszülessen az alku a büdzséről. Mivel nálu(n)k megy legkevésbé olajozottan a pénzek felhasználása, itt lenne a legnagyobb szükség minél több időre. A csúcs kudarca éppen ezt az időt veszi el. Az előző pénzügyi ciklus, a 2000-2006 közti időszak előtt csak 1999 márciusában, a berlini csúcson sikerült megállapodni a büdzsé sarokszámairól. Az akkori fő haszonélvezőknél ez jócskán késleltette (a pénzek egy részénél lehetetlenné is tette) a támogatások lehívását. Most a fő haszonélvezők az új tagok lennének, nekik lenne a legfontosabb, hogy ne ismétlődjön a "berlini" forgatókönyv, ne kelljen 2006 márciusáig várni a megállapodásra.
Ráadásul az új tagok számára nem is ez a legrosszabb forgatókönyv, hanem az, ha egyáltalán nem lesz megállapodás. Ez ugyanis azt jelentené, hogy 2007-ben is annyi pénzt kapnak, mint 2006-ban, nem pedig amennyi az új büdzsé alapján járna. A különbség eurómilliárdokban mérhető. Ennek a többlettámogatásnak egy részét lett volna hajlandó feláldozni hat új tagállam a csúcs végén, csak hogy létrejöjjön az alku. Ez sem segített, s így júliustól éppen brit vezetéssel kell majd tető alá hozni a büdzsét. (UGy)
