Összességében kedvező, a jövőt illetően is biztató gazdasági folyamatokról számoltak be a múlt héten megjelent gazdasági adatok.

Májusban 3,6 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás mértéke. Ez az előző két hónap emelkedése után 0,3 százalékpontos mérséklődést jelent. A tényadat magasabb lett a piaci várakozásoknál, igaz, csak minimális volt az eltérés a 3,5 százalékos piaci konszenzustól. Újra csökkent a maginfláció is, a 2,2 százalékos index történelmi mélypontot jelent. Alapvetően az utóbbi mutató által sugallt kedvező kép miatt árazta be a piac egyértelműen a mai 25 bázispontos kamatvágást. Ezek után meglepetés lenne, ha a monetáris tanács nem csökkentene az alapkamaton, még akkor is, ha Járai Zsigmond a héten újra - pozíciójával nehezen összeegyeztethető - kritikákra ragadtatta magát a gazdaság állapotát illetően.

Nagy lendülettel kezdte a tavaszt az ipar: a téli gyengélkedés után márciusban és áprilisban is jelentős bővülést produkált a szektor. A termelékenység éves növekedési üteme 13,4 százalék. A számok fényében erős a gyanú, hogy vagy az európai dekonjunktúra enyhébb a korábban vártnál, vagy a magyar gazdaság tudta függetleníteni magát a nemzetközi lassulástól. A jövőbeni kilátásokat illetően eddig csak a konjunktúraindexek legmegbízhatóbb részindexei által sugallt vállalati optimizmus miatt bizakodhattunk, most viszont már a rendelési adatok is a folytatódó fellendülésre utalnak. Áprilisban az új szerződések volumene belföldi viszonylatban 30, külföldi rendelések esetében 64 százalékkal haladja meg az egy évvel korábbi szintet.

Némi öröm még a költségvetés háza tájáról is ért minket. A kormány megtette a korábban lebegtetett intézkedést a hiánycél tartása érdekében: nem lehet elkölteni a 161 milliárdos államháztartási tartalékból 125 milliárdot. A hírt árnyalja, hogy a kormányzati prognózis szerint a deficit fél év végére meghaladhatja az egész éves terv 96 százalékát, és továbbra is csak a PM bízik abban, hogy az éves hiánycél teljesül. (MI)