Szoftverszabadalmak célkeresztben

Bár kevesen tudják, de már most is be lehet jegyeztetni oltalmat számítógéppel létrehozott találmányokra Magyarországon és az Európai Szabadalmi Hivatalnál (EPO) egyaránt. A jelenlegi tervezet legfőbb hozadéka ezért az lenne, hogy uniós szinten egységesítené a szabályozást, mivel az EPO nem EU-intézmény.

A jogszabály körül folyó heves viták inkább érzelmi, semmint szakmai érveken alapultak. A szabad forráskódú szoftverek felhasználói többször tiltakoztak az irányelvtervezet ellen itthon, Brüsszelben és Európa más fővárosaiban is. A jelenleginél jobb szövegtervezettel azonban senki sem tudott előállni.

Csak olaj volt a tűzre, amikor a sokak által "főgonosznak" tekintett Microsoft bejelentette, hogy szabadalmi oltalmat kíván bejegyeztetni a dupla klikkelésre. Azt azonban látni kell, hogy míg az Egyesült Államok szabadalmi törvénye szerint szinte minden ötlet levédhető, az Európai Unió sokkal szigorúbb keretek közé szorítaná az oltalmakat. A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló irányelvtervezet értelmében a komputeres találmány csak akkor kaphat szabadalmi oltalmat, ha olyan műszaki hozzájárulást tartalmaz, amely az adott terület ismerői számára nem nyilvánvaló. Nem engedélyeznék tehát számítógépes programok, algoritmusok és üzleti módszerek alkalmazhatóságát.

A multinacionális vállalatok teljes mellszélességgel kiállnak a tervezet mellett. A kis- és középvállalkozások azonban már megosztottabbak a kérdést illetően. Több kísérlet is történt arra, hogy felmérjék, milyen hatásai lehetnek az irányelvtervezetnek a magyarországi kkv-kra. Az eredmények, vagyis az eredménytelenség azonban lesújtó. A következtetés lényegében minden esetben azonos volt: a magyar kkv-k viszonylag kis hányada hallott a jogszabálytervezetről, és még kevesebben vannak azok, akik ismerik annak tartalmát. Bár a várakozások eltérőek, a tájékozottabb vállalkozók válaszaiból az derül ki, hogy a kkv-k körében alig lesz számottevő gazdasági hatása az irányelvtervezetnek.

De valljuk be, másodlagos, hogy milyen hatással van a jogszabálytervezet a kicsikre, a nagyvállalati lobbi ugyanis újra és újra felülkerekedik. Jól mutatja ezt az Európai Parlament hirtelen megváltozott álláspontja. A korábban hevesen tiltakozó EP-képviselők mára már elcsendesedtek, és a jogi bizottság a múlt héten a módosító indítványok döntő többségét lesöpörte az asztalról. Az EP és a versenyképességi tanács heves vitái miatt egy éve még úgy tűnt, hogy semmi sem lesz az irányelvtervezetből, az EP meghátrálása után azonban az körvonalazódik, kézzelfogható közelségbe került annak elfogadása.

A várható gazdasági hatások tehát még mindig nem láthatók tisztán. A döntéshozók és a nagyvállalatok vezetőinek szemei előtt egy innovatív, a kutatás-fejlesztésbe egyre többet invesztáló Európai Unió lebeg. A számítógéppel megvalósított találmányok szabadalmaztathatóságáról szóló irányelv elfogadása azonban mindehhez kevés lesz. Számos ösztönzőt kell még kialakítani a k+f-kiadások növelésére és a kutatók elvándorlásának megállítására.

Annyi haszna azonban lehet a hónapok óta tartó vitának, hogy ráirányítja a figyelmet a komputerrel létrehozott találmányok szabadalmaztathatóságára. Mert annak ellenére, hogy a találmányok döntő többségét ma már számítógépekkel valósítják meg, Európa-szerte rendkívül alacsony még az ilyen jellegű oltalmak aránya.