Árstabilitás közelében

Alapvetően kedvező folyamatokról számolnak be a múlt héten megjelent gazdasági adatok, legalábbis ami a költségvetésen kívüli szférát illeti. Novemberben 3,3 százalékos volt az egy évre visszatekintő drágulás. A mutató hajszállal magasabb, mint az októberben mért infláció, a piaci várakozásokkal pedig teljesen egybevág. A legtöbb területen továbbra is erős kontroll alatt vannak az árak, ezt igazolja az is, hogy a maginfláció történelmi mélyponton, 1,4 százalékon áll.

Összességében az inflációs kilátásokat nem változtatja meg a mostani adat, a jegybank decemberi 4±1 százalékos inflációs célja teljesül, hiszen az utolsó hónapban sem várható jelentős elmozdulás a jelenlegi szintről. Jövőre az áfacsökkentés egyszeri árszintmérséklő hatása miatt két százalék alá csökken az éves átlagos infláció.

Ilyen körülmények között nem meglepő, hogy a piaci szereplők arra számítanak, hogy – a Fitch leminősítése és az ebből támadt kisebb piaci bizonytalankodás ellenére – a monetáris tanács mai ülésén változatlan marad az irányadó kamatláb. Így a hosszú kamatcsökkentési sorozat után immár harmadszor tartaná 6 százalékon a kéthetes jegybanki betét hozamát a döntéshozó testület.

Jól teljesít az ősszel az ipar: a szeptemberi élénkülés után októberben is növelte teljesítményét a szektor, amely így 1,8 százalékkal haladta meg az előző havi szintet. Éves alapon az ipar nyolc százalék körül bővülhet az idén, ez a tavalyihoz hasonló fejlődést jelenthet. A jövőbeli kilátások is biztatók, hiszen a külső konjunktúráról mostanában egyre jobb hírek érkeznek, és a rendelésállományi adatok azt sejtetik, hogy jó esély van a további bővülésre.

A költségvetés idei alakulásáról a részletes novemberi számok nem árultak el többet, mint amit eddig is tudtunk. Az eredményszemléletű hiány „elszállt”, a pénzforgalmi valószínűleg összejön. A fő kérdés, hogy a privatizációs bevételek közül mennyit sikerül a kormánynak úgy elszámolnia, hogy az elkölthető legyen, és ne kelljen adósságtörlesztésre fordítani. (MI)