Bushtól Putyinig

Diplomáciai úton kell megoldani az iráni válságot – jelentette ki Bush amerikai elnök az Angela Merkel német kancellárral folytatott tárgyalásait követő pénteki washingtoni sajtóértekezleten. Egy nappal korábban még „súlyos fenyegetésnek” nevezte azt a lehetőséget, hogy Iránnak nukleáris fegyvere legyen, és több ország vezetőjének a támogatását is igyekezett megszerezni ahhoz, hogy a Biztonsági Tanács – fegyveres fellépést is magában foglaló – szankciókat hozzon Teherán ellen. Bush szóhasználata csak azért érdemel figyelmet, mert 2003 elején pontosan ugyanezzel a fordulattal vezette be az Irak elleni támadás szükségességét.

Irán azonban egyelőre nem nukleáris hatalom, beletelik 10-20 évbe, amíg azzá válik, ennek a szándékát váltig tagadja; persze akkor meg lehet kérdezni, ugyan minek igyekszik a világ egyik legnagyobb olajkészleteivel rendelkező ország nukleáris technológiára szert tenni. (Azt is meg lehetne kérdezni, hogy Washington miért nem a tiltott atomfegyverkezésben bizonyítottan vétkes országokat akarja megrendszabályozni.) Az időnként pacifista európaiak hajlanak az iráni hivatalos verzió elfogadására, és ezt az álláspontot képviselte Washingtonban Angela Merkel is. Neki is, Bushnak is fontos volt emellett, hogy ki lehessen mutatni: új éra kezdődik a német–amerikai kapcsolatokban, a barátság helyre állt. Lehet, hogy Bush „diplomáciai megoldása” mindössze erre a célra irányult.

Az iráni témát azonban minden bizonnyal maga előtt görgeti Merkel asszony, amikor ma Moszkvában kezd tárgyalásokat Vlagyimir Putyin orosz elnökkel, akinek a feltételezések szerint felveti az emberi jogok oroszországi állását, Csecsenföldet és a gázszállításokat is. (SzH)