Orosz G8-kételyek

Oroszország először az idén tölti be a vezető ipari országok G8 csoportjának elnöki tisztét. Moszkva G8-tagsága soha nem volt ellentmondásoktól mentes – kezdve már a puszta tényen, hogy nem vezető ipari hatalom – az elmúlt napok és hetek fejleményei nyomán azonban az elnöki tisztség betöltése éppen 2006-ban valódi pikantériát jelent.

Oroszországot elsősorban a demokratikus átmenetet bátorítandó vették fel a klubba, ám mára egyértelművé vált, hogy Vlagyimir Putyin elnök adósa maradt ezeknek a várakozásoknak. A Kreml számára veszélyesnek ítélt cégvezetőket a függetlenségétől megfosztott igazságszolgáltatás távolítja el az útból, nincs szabad sajtó, és a civil szervezetek állami ellenőrzése is egyre nyomasztóbb. A szabadság és demokrácia hiányára hivatkozva mondott le a múlt héten Putyin gazdasági tanácsadója, a Jukosz olajtársaság újraállamosítását 2004-ben az év csalásának tartó Andrej Illarionov. Ő egyébként tavaly januárig – amikor is az elnök ebbéli tisztségéből elmozdította – Oroszország G8-beli képviseletét is vezette…

Moszkvától a G8 elnökeként az lenne elvárható, hogy azokon a területeken álljon elő új ötletekkel, ahol a szava számít: az energiapolitikában és a tömegpusztító fegyverekkel kapcsolatos biztonsági kérdésekben. Jelenlegi magatartása azonban mindkét területen éppenséggel aggodalomra ad okot. Moszkva többször is megakadályozta, hogy Irán nukleáris programjának ügye az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé kerüljön. A gázárak ügyében Ukrajnát burkoltan a határok felülvizsgálatával is megfenyegető politika pedig nem csak a hatalmi arrogancia miatt nyugtalanító: Oroszország egész Európa energiaellátását képes lehet veszélybe sodorni. (BÁ)