Az Európai Bizottság még ebben a hónapban nyilvánosságra hozza azt a munkaerő-piaci jelentését, amely várhatóan az új tagállamokkal szemben alkalmazott korlátozások feloldásához szolgáltat érveket a tizenötök számára. Kiderül majd, hogy nem özönlötték el a nyugati országokat a kelet-európai munkavállalók, így semmi sem indokolja, hogy az új tagok polgárait továbbra is kizárják a szabad külföldi munkavállalás lehetőségéből. Ha a korlátozásokat valóban feloldják – erre azonban az ezeket még alkalmazó kormányokat egyelőre semmi sem kötelezi –, az új tagállamokban visszatérhet valami az EU-tagság iránti, a csatlakozás óta igen csak megcsappant lelkesedésből.
A nyugati szakszervezeteket és közvéleményt, illetve rajtuk keresztül az ottani politikusokat azonban aligha a munkaerő-piaci elemzések befolyásolják elsősorban. Sokkal ijesztőbbek a munkaerőpiacukat már megnyitott országokból érkező történetek a minimálbér alatt foglalkoztatott kelet-európaiakról. Az ilyen esetekről szóló híradások kapcsán általában homályban marad, hogy a probléma nem a munkaerőpiac megnyitásában, hanem a szociális garanciákat kijátszó vállalati magatartásban gyökerezik.
A régi tagállamoknak bevándorló munkaerőre pedig nemcsak az újakból, de még az EU-n kívülről és szükségük van; Vladimír Spidla munkaügyi biztos kezdeményezésére a bizottság a múlt hónapban tervezetet fogadott el a gazdasági migráció ösztönzésére. A kormányoknak nem az új tagállamok polgárait sújtó korlátozások fenntartásával, hanem a játékszabályok betartatásával kell tehát eloszlatniuk a „szociális dömpinggel” kapcsolatos félelmeket. (BÁ)
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.