Mi lesz az EIT-ből?

Szerdán tárgyalja meg az Európai Technológiai Intézet (EIT) létrehozásáról szóló előterjesztést az Európai Bizottság, José Manuel Barroso elnök egyik kedvenc tervét. Magyarország szeretne helyszínt adni az EIT központjának vagy legalább a négy-öt kiemelt kutatóközpontja egyikének, s ez kétségtelenül nagyobb hasznot hozna az országnak, mint annak idején az uniós határőrizeti ügynökség székhelye lett volna (az volt az első uniós szerv, amelynek helyszínéért küzdöttünk, de elvesztettük Varsó ellenében). Hiszen ki ne látná át, hogy egy műszaki-technológiai bázis mennyivel nagyobb hasznot hoz a gazdaságnak, mint néhány tucat határőr-uniformisba bújtatott csúcsbürokrata?

Csakhogy a nemzeti érdeket tiszteletben tartva sem lehet elhallgatni azokat a kételyeket, amelyek az EIT egész tervét körülveszik. Nem véletlen, hogy a mintaként választott világhírű Massachusetts Institute of Technology sem kormányzati kezdeményezésre jött létre. A tudományos életben nem az Európai Tanács határozatain múlik az elismertség. Nagy szükség lenne erősebb kapcsolatra az üzleti élet és az akadémiai világ között, de korántsem világos, hogy ennek kialakítására egy új intézmény miért lenne alkalmasabb, mint a már létező Európai Kutatási Tanács.

Ismerősöm meséli, hogy egy uniós csereprogramban 127 eurós napidíjat kapott Németországban, Romániában viszont (ahol pedig olcsóbb lenne a megélhetés) 186 eurót. Félő, hogy a közösségi bürokrácia szabályrendszerei bármilyen nemes cél érdekében hasonlóan elképesztő „hatékonysággal” tudják felhasználni az adófizetők pénzét. Jó lenne, ha az EIT nem erről szólna. (UGy)