Elemi érdek a takarékosság

Hord magánál poroltót vagy „akkumulátorbiztos” a noteszgépe?

Értem, mire céloz, de megnyugtathatom, az Acer nem kényszerül az akkumulátorokat érintő termékvisszahívásra, ami a közelmúltban egyes nagy laptopgyártóknál előfordult. Anélkül, hogy nagyon belemennénk a műszaki részletekbe, a mi modelljeink tápegységtöltési technológiája más, mint az ügyben érintett versenytársakéi. Ezzel azt is jelzem, hogy a hiba – a megjelent tudósításokkal ellentétben – nem csak magukban az akkumulátorokban keresendő. Hamarosan ki is adunk a témában egy közleményt, de csak a saját felhasználóink megnyugtatására, nem pedig azzal a céllal, hogy mások kárán örvendjünk. Természetesen azzal is mindenkinek tisztában kell lennie, hogy az elektronika veszélyes üzem, aki elektronikai eszközt használ, számoljon azzal, hogy minden óvintézkedés ellenére előfordulhatnak ilyen jellegű problémák.

Beszéljünk az üzletről. Mennyire elégedett az idén az Acer-termékek magyarországi értékesítésével?

Az idei minden bizonnyal nem a legjobb éve lesz a márkának, ez derül ki a viszonteladóinkkal folytatott tárgyalásokból. Az év eleji áfacsökkentés kapcsán valószínűleg túlzottan optimisták voltunk, így a piac többi szereplőjéhez hasonlóan nekünk is okozott egy kis túlkészletezési gondot, de mára a helyzet rendeződött. Az év végén még számítunk azért egy erőteljes rohamra a Sulinet expressz program jövő évi megszűnése kapcsán.

Magyarországon mindössze ötfős iroda képviseli a céget; elegendőnek tartja ezt a jelenlétet az értékesítési elvárásokhoz képest?

Az Acer a világon mindenhol ilyen takarékos létszámmal van jelen. Ez általában elég is ahhoz az üzleti modellhez, amit követünk. Leányvállalataink, irodáink nem foglalkoznak közvetlen értékesítéssel, csak üzleti partnereken, viszonteladókon keresztül szállítunk. Októberben egy fővel bővül a budapesti iroda, egyelőre ez minden.

Elemi érdekünk a takarékosság. Az informatikai-szakmai hardver szegmensében már olyan kis haszonrésekkel lehet dolgozni, hogy az ebben az üzletben tevékenykedő cégeknek nagyon alacsony szinten kell tartaniuk az üzemi költségeiket. Ez nálunk látványosan javult is, amíg 2002-ben a bevételre vetített üzemiköltség-mutatónk 14-15 százalék volt, ezt mára sikerült 5 százalék alá szorítani. Szerintünk a PC-piacon a harcot ma már egyértelműen ezen a területen vívják a cégek, mivel az anyagköltség minden gyártónál nagyjából ugyanannyi.

Az Acer más szempontból is meglehetősen takarékosan bánik Magyarországgal. Miközben az ázsiai elektronikai cégek közül többen is komoly hídállásokat építettek itt, lásd a Samsungot, amely dollárszázmilliókat fektetett itteni az gyártásba, vagy az LG-t, amely re-gionális elosztóközpontot létesített nálunk, az Acertől nem nagyon lehet hallani ilyesféle terveket. Mi az oka ennek?

Ami a gyártást illeti, tudni kell, hogy az Acer nem maga állítja elő a termékeit. Csak termékfejlesztéssel foglalkozunk, azzal is főként Tajvanon; a gyártást bérbe adjuk erre szakosodott cégeknek. Azt azonban mégsem mondanám, hogy a kereskedelmi irodán kívül soha nem volt semmilyen egyéb kapcsolódásunk Magyarországgal. A gyártásra néhány éve még egy olyan partnerrel szerződtünk, amely egyebek mellett Magyarországon szereltette össze termékeinket. Néhány éve azonban gyártópartnert váltottunk, s azóta olyan céggel dolgozunk, amely a termékek egy részét Csehországban állítja elő, a többit Ázsiában. Régiószinten a legnagyobb beruházásunk a közelmúltban a térségi szervizközpont és ügyfélszolgálat volt. Ebben a jelöltek között egészen az utolsó körig ott volt Magyarország is.

Végül miért döntöttek mégis Csehország mellett?

Több piaci, gazdaságossági szempontot is figyelembe kellett vennünk. Érthető okokból leginkább az számított, hogy mekkora az adott piacon a részesedésünk. Ennek kapcsán el kell mondanom, hogy noha Magyarországon is ott vagyunk a piacvezetők között mind a monitor-, mind a laptoppiacon, de összességében nem adunk el annyi terméket, mint Csehországban. Ott 31 százalékos a részesedésünk, Magyarországon kevesebb, mint ennek a fele. Az ok a piac eltérő szerkezetében keresendő. Magyarországon az informatikai eszközök piacán még mindig a legjelentősebb vevő az állam, a mi eszközeink viszont elsősorban a kis- és középvállalati szektor igényeinek felelnek meg. A cseh piacon pedig ez a vásárlói réteg nagyobb részarányt képvisel, mint itt. Számításba vettük a szállítási költségeket is, és végül arra a következtetésre jutottunk, hogy legtakarékosabban ott jöhetünk ki belőle.

A cég regionális központja pedig nemrég települt át Németországból Szlovákiába.

Szlovákiát az ottani kedvező adózási rendszer hozta nyerő pozícióba.

Manapság a laptopgyártók úgy is igyekeznek növelni a piaci részesedésüket, hogy a termékeiket valamilyen szolgáltatással kapcsolják össze. Már Magyarországon is megjelentek az internet- vagy mobil-előfizetéssel akciózott noteszgépek. Legutóbb éppen a Vodafone Hungary jelezte, hogy hamarosan piacra lép az előre beépített Vodafone SIM kártyás hordozható PC-vel. Mi ezzel kapcsolatban az Acer stratégiája?

Mi is nyitottak vagyunk ilyen megoldásokra. A Vodafone-nal is kapcsolatban állunk, arról azonban még nem értesültünk, hogy Magyarországon is terveznek ilyen akciót, így mielőbb felvesszük velük a kapcsolatot. Ami a mobilos netkártyát illeti, nagyon jó fejlesztésnek tartom, de a mindennapos használata ma még meglehetősen drága dolog. Tömegpiaccá válásához szükség lesz a mobilos tarifák jelentős csökkenésére is. Egyelőre egy meglehetősen szűk kör – a sokat utazó üzletemberek – számára lehet érdekes. Ennek alapján jelenleg nem mondanám, hogy az ilyen megoldások jelentősen megdobnák a noteszgépek forgalmát.

Az ázsiai gyártók többségénél ma már erőteljes márkaépítés is megfigyelhető, amelyet többségük a nagy mennyiségben eladható elektronikai kütyük, zenelejátszó MP3 készülékkel vagy mobiltelefonnal is erősít. Az Acer a mobilpiacba egyáltalán nem szállt be, s a többi kütyüszegmensben sem nagyon látni a termékeit. Miért?

Zenelejátszót igen, mobiltelefont viszont valóban nem gyártunk. Nem tartjuk elég érdekesnek ezeket a termékeket, a mobilszegmensben a későbbiekben is legfeljebb az okos telefonok jöhetnek szóba. Mi inkább maradunk az informatikai piacon, vagy legfeljebb a szórakoztatóelektronikai piac bizonyos szegmenseibe lépünk, ilyen az LCD-tévé-piac, ezt azonban egyelőre nem forgalmazzuk Magyarországon.

Kényes kérdést feszegetett a közelmúltban a nemzetközi környezetvédő szervezet. A Greenpeace felmérést készített arról, hogy milyen mértékben használnak még veszélyes anyagokat a termékeikben a nemzetközi elektronikai cégek. A vizsgálat azt is kimutatta mennyire törődnek ezek a gyártók az elavulttá s ezáltal elektronikai hulladékká váló eszközeik további sorsával. Az Acer ezen a listán a sereghajtók között van. Mit tesz a cég a helyzet javításáért?

Igen, mi is értesültünk a felmérésről, s a nem túl előkelő helyezést egyértelműen a gyenge kommunikáció számlájára írjuk. Azóta fel is vettük a kapcsolatot a szervezettel, és elküldtük nekik azokat a dokumentumokat, amelyek azt bizonyítják, hogy menynyivel jobban állunk ezen a téren, mint azt a vizsgálat eddig mutatta. Jeleztük, hogy hol tartunk az e-hulladék-begyűjtéssel és azt is, hogy mely időponttól nem fogunk egyáltalán olyan veszélyes anyagokat használni az eszközeinkben, amelyeket most nemcsak nálunk, hanem más gyártóknál is kifogásolnak.

Európai menedzserként mennyire nehéz boldogulnia egy ázsiai cégnél?

Az Acerhez 13 évvel ezelőtt csatlakoztam. Azóta hatalmasat változott a cég. Az elején európaiként nehéz volt megérteni tajvani kollégáimat. Vajon tényleg igent jelent-e, ha igent mondanak, vagy inkább nemet? Azóta teljesen „európanizálódott” a szervezet, talán mi vagyunk az egyetlen olyan ázsiai cég, amelynek az első embere is európai. Nem véletlen, hiszen a vállalat legerősebb felvevőpiaca is Európa. Azt mondhatom, hogy cégünk ma már sikeres ötvözetét adja az európai, az amerikai és az ázsiai vállalati kultúrának.

1991–1993 tanácsadó szabadúszóként

1993–1995 marketingkommunikációs vezető a Kobil Computer GmbH-nál

1995– Acer Computer GmbH, Ahrensburg

- termékmenedzser

- marketingigazgató (Németország) - marketingigazgató (Európa)

- kelet-európai igazgató (1999)

- észak- és közép-európai régióvezető (2003–)

Sági Gyöngyi Névjegy: Stefan F. Engel (42) 1990–1997 marketingismeretek oktatása egy ludwigshafeni főiskolán

1991–1993 tanácsadó szabadúszóként

1993–1995 marketingkommunikációs vezető a Kobil Computer GmbH-nál

1995– Acer Computer GmbH, Ahrensburg

- termékmenedzser

- marketingigazgató (Németország) - marketingigazgató (Európa)

- kelet-európai igazgató (1999)

- észak- és közép-európai régióvezető (2003–) Cég Az Acer Computer Magyarország 1993-ban alakult. A cég a hazai noteszgéppiacon 2005-ben piacvezető, a monitorértékesítésben a második volt.

A viszonteladókkal forgalmazó társaság bevétele 2005-ben elérte a 35 millió eurót.-->