Folytatódó rakétavita

Tovább élezheti a Nyugat és Oroszország szembenállását a NATO védelmi minisztereinek múlt heti megállapodása, amely szerint nemcsak a cseh- és lengyelországi amerikai rakétavédelmi tervek folytatódnak, de a katonai szövetség Török-, Görögország, Bulgária és Románia védelmére is kiterjeszti a rendszert. Ezeket az tagállamokat ugyanis az amerikai ernyő nem fedné le, miközben – ahogyan Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár hangsúlyozta – a szövetségnek nem lehetnek A és B fokozatú tagjai. Vagyis mindenki egyenlő védelmet érdemel. Az amerikai rendszer kiterjesztésének terveit februárra véglegesíthetik, és azokra a tagállamok kormányfői jövő áprilisi, bukaresti csúcstalálkozójukon adhatják áldásukat.

Az Egyesült Államok és a NATO szerint a Vlagyimir Putyin orosz elnök által ajánlott, közösen használandó azerbajdzsáni radarállomás nem helyettesítheti a Cseh- és Lengyelországba tervezett létesítményeket. A szövetség védelmi miniszterei egyébként az orosz ajánlatot úgy értékelték, hogy azzal végre Putyin is elismerte az Európát többek között Irán részéről fenyegető rakétaveszélyt, amit eddig tagadott. Hogy valóban így gondolta-e, az legkésőbb a jövő hónapra tervezett amerikai látogatása során kiderül.

Oroszország mindenesetre könnyen újabb provokációként értékelheti azt a bejelentést, hogy az Egyesült Államok Ukrajnának is együttműködést ajánlott a rakétavédelem területén. Igaz, ottani telepítésekről nincs szó. BÁ