Nyerhetünk az adóalap-harmonizációval
Bár Kovács László hangsúlyozta, hogy a bizottságnak nem áll szándékában összekapcsolni a kérdést a társaságiadó-kulcsok harmonizációjával, a legfőbb ellenvetések – többek között Magyarországról is – ennek a félelemnek a kapcsán fogalmazódtak meg. Az alacsony adókulcsú országok ugyanis attól tartanak, hogy az egységes adóalap a kulcsok közelítését is maga után vonhatja, ami erodálhatja a jelenlegi versenyelőnyüket. Kovács terveit jelenleg csak 12 állam támogatja, öt-hét ellenzi, míg a többi még nem döntött a kérdésben. A fő ellenzők közé Nagy-Britannia és Írország, illetve néhány új tagállam tartozik. Magyarország még nem alakította ki a hivatalos álláspontját. Bár arra nem látszik esély, hogy az összes tagállam egyhangúlag támogassa a harmonizációt, az ún. megerősített együttműködés keretében legalább nyolc ország már dönthet úgy, hogy közösen bevezeti az egységes társaságiadó-alapot.
De vajon indokolt-e a harmonizációt ellenzők félelme? Egy most közzétett elemzés (http: //www.sbs.ox.ac.uk/NR/rdon
lyres/CCDF05BE-2277-4C20-8BDC-E26C21207918/0/WP 0706.pdf) szerint nem feltétlenül. Sőt épp azok lehetnek a legnagyobb nyertesei az átállásnak, akik a leginkább tiltakoznak.
Az Oxfordi Egyetem Üzleti Adózási Központjának két kutatója, Michael P. Devereux és Simon Loretz azt vizsgálta a meglévő adatbázisok segítségével, hogy mi lett volna a következő öt évben annak az eredménye, ha 2000-ben bevezetik a közös, konszolidált társaságiadó-alapot. Ehhez számos feltételezéssel éltek, így például változatlannak tekintették a vállalatok viselkedését, az egyes országok adókulcsait stb. Mivel a tervezett rendszer maga is képlékeny, különböző forgatókönyveket alkalmaztak a közös adóalap tagállamok közötti elosztásának módszerére is, például tárgyi eszközök, árbevétel, hozzáadott érték, a foglalkoztatottak száma vagy a munkaerőköltség alapján.
A kutatók arra a következtetésre jutottak, hogy amennyiben választható a rendszer – márpedig a bizottság ezt javasolja –, akkor az összesített társaságiadó-bevétel mindössze egy százalékkal mérséklődne az Európai Unióban. Kimutatták, hogy az új mechanizmus újraelosztó szerepe akkor lenne a legnagyobb az egyes tagországok között, ha a közös adóalap szétosztása a tárgyi eszközök vagy a foglalkozta-totti létszám alapján történne. A számítások alapján a legnagyobb nyereséget a balti államok mellett Szlovákia és Magyarország könyvelhetné el az új rendszerben, részint a Volkswagen és az Audi üzemeinek köszönhetően. Egyes forgatókönyvek szerint ez a bevételi többlet, amely főként a német költségvetésből vándorolna át hozzánk, megközelítheti az 50 százalékot is (ld. ábránkat). Nem vesztene az átállással a reformot leginkább ellenző Írország és Nagy-Britannia sem. A legnagyobb vesztesek azok a tagállamok lennének, amelyeknek jelenleg az elosztási tényezőkhöz viszonyítva magasabb adóztatható jövedelmük van: Németország mellett ilyen Olaszország, Dánia, Finnország és Luxemburg.
A végeredményre természetesen lehetetlen pontos becslést adni, hiszen például az adóalap-megosztási mechanizmusról nyilván kemény vita várható, mint ahogy az egyes társaságiadó-kulcsok is változhatnak még, akár Magyarországon is. Egy dologra azonban mindenképp figyelmeztet az oxfordi kutatók elemzése: ha a tavaly 468 milliárd forintot kitevő társaságiadó-bevétel akár csak néhány 10 milliárddal is bővülhet, akkor arról már legalábbis érdemes tárgyalni.
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.