Ha nem Szilvásy György a kancelláriaminiszter, akkor most nincs kormányátalakítás. Azaz nincsenek helycserék a kabinetben. Valahogy így lehetne indokolni a miniszterelnök pénteki bejelentését, amelynek időpontját – úgy tűnik – ezúttal a sajtó kényszerítette ki. Beszélni beszélhettek róla a kormányzati, koalíciós emberek, hogy kellene már valamit csinálni, mert nem jól működik a kormányzás. A szocialisták oldaláról bőven lehetett hallani kritikus hangokat: kellene távlati kép, be kellene vonni az embereket a róluk szóló döntésekbe, működtetni kellene az apparátust, a liberálisok pedig több reformot sürgettek.Tehát a vak is látta, hogy nem stimmel az a valami, amit kormányzásnak neveznek. És nem azért, mert a kormány nem csinált semmit, mert nem vállalt be döntéseket. Hanem mert amit bevállalt, arról még maguk a döntéshozók sem tudták – utólag sem –, hogy vajon jó lépéseket tettek-e, így aztán végképp nem tudtak semmit elmagyarázni a „polgároknak”. Eközben aztán kiderült, Szilvásy Györgyre csak úgy „hullanak” az ügyek, nem tud megbirkózni a csúcstárcával. Így aztán lépni kellett, de amolyan huszárosat, hogy az „önök kérték, mi teljesítjük, csak másképp” elv mentén Gyurcsány Ferenc demonstrálja, ki is a főnök. Embereit megtartotta, felemelte, a szocialistákat megtartotta, felemelte. Ám utóbbiakat kézben is tartja: ha most sem tetszik a reform, lehet kritizálni, de bent. TE
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.