Az alapjogok chartájának sorsa, a közös kül- és biztonságpolitika kezelése, az EU és a tagországok közötti hatáskörmegosztás, a nemzeti parlamentek jogosítványai, az EU-jog elsőbbségének kimondása, az uniós szimbólumok meghatározása – „csak” ezeket a kérdéseket kell tisztázni ahhoz, hogy megszülessen az immár szappanoperába illő sorsú uniós alapszerződés. A csütörtökön kezdődő fél év záró csúcsértekezlet házigazdája, Angela Merkel német kancellár mindenesetre bízik abban, hogy sikerül tető alá hozni az alkut, és így belátható közelségbe kerül a franciák és hollandok által leszavazott alkotmány módosított (sokak szerint: felvizezett) változatának becikkelyezése. A dokumentumot persze aligha hívják majd EU-alkotmánynak: Merkel javaslatában az szerepel, hogy a túlságosan ünnepélyesen hangzó alkotmányozás helyett a korábbi alapszerződések egyszerű módosításaként tálalják az anyagot.
Az esélylatolgatás nem könnyű, ám mindent öszszegezve az tűnik valószínűbbnek, hogy megszületik a várva várt alku, és így Angela Merkel elégedetten távozhat a soros elnöki székből. A történet túlságosan régóta húzódik, túlságosan sok fontos ügytől vonja el az időt és energiát, s hovatovább az integráció egészének komolyságát is megkérdőjelezi a sikertelenség. A megállapodásra persze nem szabad mérget venni, de arra igen, hogy a hivatalosan csütörtökre és péntekre tervezett csúcsértekezlet a hétvégébe is belenyúlik majd. TG
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.