- A közelmúltban kapták meg a mobilszolgáltatók a kormány ajánlatát a GSM-frekvenciákra vonatkozó, jövőre lejáró koncessziók meghosszabbításának feltételeiről. Milyen válaszra számíthat a T-Mobile-tól a témáért felelős gazdasági tárca vezetője?
- Pillanatnyilag még tanulmányozzuk az ajánlatot, és európai szintű összehasonlításokat végzünk, hogy a T-Mobile máshol mennyit fizetett érte. Várhatóan többmenetes lesz az egyeztetés.
- A kormány az egyszeri 10 milliárd forintos használati díjon túl további 20 milliárdos hálózatfejlesztést is előírna a gyengén lefedett területeken...
- El vagyunk szánva arra, hogy további milliárdokat fektessünk be a szupergyors adatforgalmat nyújtó 3G-HSDPA alapú mobil széles sávba. Az év végére a harmadik generációs (3G) hálózatunk lakossági szintű lefedettsége eléri az 50 százalékot. Azt azonban, hogy milyen ütemben és főleg, hol fejlesszük a hálózatot, mindig alapos elemzés előzi meg, ennek ebben az esetben is így kell történnie. Az eddigi befektetéseinkre is inkább azt lehet mondani, hogy idejekorán hajtottuk végre, hiszen a készülékgyártók hozzánk képest fáziskésésben vannak az új generációs modellek piacra dobásával, még nagyon kevés a mobil széles sávra alkalmas eszköz.
- A piaci reakciók viszont mintha nem egészen ezt a helyzetet mutatnák. Az elmúlt hetekben már a mobilinternetben is komoly árverseny indult be, és a mobilszolgáltatók már a vezetékesekénél is olcsóbban kínálják a mobilos nethozzáférést. Hány előfizetője van széles sávra a T-Mobile-nak, és mekkora felfutásra számít a társaság ebben a szegmensben?
- Már ma is több mint százezer a mobilinternetet használók száma, az év végéig dinamikus bővülésre számítok. A 3G-s vagy HSDPA-képes telefonok hiánya ugyanakkor nem segíti a bővülést. A készülékek tekintetében viszont az is tény, hogy az ügyfelek számára, ha készüléket akarnak cserélni, többet nyom a latban az eszköz divatossága, mint a technikai tudása. Az áraknak ugyanakkor – ha a keresleti tényezőket nézzük – még nem kellene ilyen ütemben csökkenniük, hiszen a három feltétel – hálózat, készülék és tartalom – közül a középső hiánya értelemszerűen hátráltatja a másik kettőt is.
- Ennek kapcsán emlékeztetném néhány hónappal ezelőtti kijelentésére: a tartalomszolgáltatásban a magyar piac nagy ugrás előtt áll. A T-Mobile maga is elkezdi az átállást, az eddigi hangcég képernyővállalattá válik...
- A tartalomfejlesztésre komoly energiákat fordítunk, erre legutóbb a Google-lal kötött megállapodásunk lehet a példa, amelynek révén a mobiltelefonon is használhatjuk a cég népszerű keresőjét. Ugyanakkor nem a klasszikus tartalomszolgáltató szerepére vágyunk, hiszen csoportszinten egyéb módon is kihasználhatjuk a szinergiákat. A Magyar Telekomnak több olyan érdekeltsége is van, amelynek ez a profilja, ilyen a közelmúltban megvásárolt MFactory, a Mobilpress vagy éppen a közösségépítő Iwiw. Utóbbinak egyre nagyobb szerepe lesz a mi mobilhálózatunkban is. Nekünk a tartalomhoz szükséges, minél testreszabottabb hálózati feltételeket kell megteremtenünk.
- Ha már szóba került a képernyő, a T-Mobile néhány hete kezdte az ország első valódi mobiltelevíziós tesztjét az Antenna Hungáriával. Mik az első tapasztalatok?
- Még nagyon az elején vagyunk a közös munkának, így inkább csak a várakozásainkról tudok beszámolni. Hiszünk a mobiltévében, legfőképpen az ad okot az optimizmusra, hogy mi, magyarok nagyon tévécentrikusak vagyunk, és az utóbbi években általában is erőteljesen képernyőfüggők lettünk. Már nemcsak a tévéműsorokat és a számítógépes feladatokat nézzük ezen az eszközön, hanem a pénzautomatáink, hirdetőeszközeink is egyre inkább ilyen elven működnek. Abban viszont még bizonytalan vagyok, hogy milyen tévéműsorokat néznének az emberek a mobiljukon, abban pedig még bizonytalanabb, hogy sikerül-e kellő időben megfelelő üzleti modellt is találni erre a szolgáltatásra. Támpontként egyelőre az szolgálhat, hogy Nyugat-Európában havi 10-15 eurót kérnek érte; az még nyitott kérdés, hogy itthon mennyiért lehet ezt majd eladni. A teszt műszakilag pompásan sikerült. Igazi élmény ad a megfelelő mobilképernyőn.
- Ismét mozgolódás figyelhető meg a mobilpiacon, jönnének a virtuális szereplők. A Synergon határozottan jelezte, hogy be akar lépni a hálózatot csak bérlő szolgáltatóként. A T-Mobile milyen üzleti modellt támogatna, és milyen áron adná bérbe hálózatát egy virtuális piaci szereplőnek?
- Piaci rést nem sokat látok egy új szereplőnek, legyen az hagyományos vagy virtuális szolgáltató. Még a klasszikus operátorként harmadikként piacra lépő versenytársnak sem volt könnyű a helyzete, nyolcéves ittléte alatt az előfizetői kör egyötödét tudta csak megszerezni, pedig erős márka, mögötte ott a világ legnagyobb mobilcége. Virtuális szolgáltatás indítására már eddig is voltak próbálkozások, de nem sikerült mindkét félnek megfelelő megállapodást kötni. Nem zárkózunk el a tárgyalások elől a jövőben sem, de mi itt, a T-Mobile-nál inkább az infrastruktúra-alapú versenyben hiszünk, ez a nemzetgazdaság szempontjából is értékesebb, hiszen a szolgáltatók tizennégy év után is még bőven rakják a pénzt a hálózatfejlesztésbe.
- Pedig hamarosan megerősödhetnek a versengő vezeték nélküli technológiák, a Wimax, Wifi is. Hogyan készül rájuk a T-Mobile?
- A Wimaxről magyarországi vonatkozásban nem nagyon lehet hallani. Továbbra is az az egyik legfőbb hátránya a technológiának, hogy nem állnak mögötte olyan tőkeerős szolgáltatói csoportok, mint a GSM-piacon. A Wifi szigetszerű megoldás, ott is hiányzik a tudatos hálózat- és szolgáltatásépítés. Ezzel szemben a klasszikus mobiltechnológiát képviselő GSM-3G piac időben összeszedte magát. Mi például a jövő év első negyedére meg akarjuk kétszerezni a saját mobilhálózatunk adatletöltési sebességét, a jelenlegi 3,6 Mb/s-ről 7,2-re. Ezzel már gyorsabbak leszünk még a vezetékeseknél is. Az interaktív szolgáltatások minél nagyobb elfogadottsága érdekében pedig felgyorsítjuk az adatfeltöltés sebességét is, ez egy éven belül meghaladja az egy Mb/s-et.
- Nagyjából egy éve olvadt be szervezetileg is a T-Mobile a T-csoportba, hogyan értékeli az első közös évet? Mi lett jobb a fúzióval, illetve mi volt jobb a fúzió előtt?
- Tavaly márciusban zajlott le jogilag az összeolvadás, de üzletágként is megőrizhettük üzleti önállóságunkat. A T-Mobile üzleti tervéért azóta is én vagyok a felelős. S ahhoz, hogy a benne foglaltakat teljesíthessük is, minden erőforrás a rendelkezésemre áll. A szinergiák nem a szigorúan vett piaci területeken érvényesültek, hanem inkább az adminisztráció, a humánerőforráshoz (HR) kapcsolódó, a pénzügyi, a flottamenedzsment feladatoknál. A változások nyomán azt mondhatom, hogy ezeken a területeken sem rosszabb, hanem inkább más lett a helyzet. A HR-nél például a korábbiaknál jobban kell előre terveznünk, ha nem akarjuk, hogy lelassuljanak a folyamatok.
- Az egybeolvadással kapcsolatban az egyik félelem a márka jövőbeni helyzetével kapcsolatban fogalmazódott meg. Milyen hatást gyakorolt rá a fúzió, a jogi önállóság megszűnése?
- A T-Mobile márkának most valóban nehezebb a helyzete, mint korábban volt, de egyáltalán nem biztos, hogy ez az integráció miatt van. Azt gondolom, hogy sokkal inkább a T-csoport átfogó márkaváltásának a következménye. Mint ismert, az anyacég döntése alapján Magyarországon is végbement a teljes körű T-márkásítás. Ennek nyomán egyidejűleg jelent meg a piacon a sok magenta márka, egymás pozícióját némileg gyöngítve. Azt azonban el kell ismerni, hogy a jelenlegi versenyhelyzetben, üzleti körülmények között a mobilpiacon is az integrált vállalatoké a jövő. Olyannyira, hogy a szolgáltatóknak még a megfelelő időzítésre is ügyelniük kell, ha nyerő pozícióban akarnak maradni. Egyértelműen jót tett az egész csoportnak – a márka szempontjából is – az ügyfélszolgálatok egybeolvadása. Ezt a megállapítást az ügyfelek véleményére alapozom. A T-pontok a jövőben még az üzletág stratégiájának a kialakításában is fontos szerephez juthatnak, hiszen itt csapódhatnak le a konkrét ügyféligények mind a jelenlegi szolgáltatásokkal, mind a jövőbeni elvárásokkal kapcsolatban is.
- S ma mit akarnak az ügyfelek?
- Ma elsősorban jó minőségű és főleg olcsó hangszolgáltatást. Az adat és tartalom ma még nem átütő ügyféligény. Ezen még dolgoznunk kell, de már a cél közelében vagyunk.
A Nikex Külkereskedelmi Vállalatnál üzletkötő. 1991-ig Pekingben, a Magyar Népköztársaság Kereskedelmi Kirendeltségén kereskedelmi titkár, később tanácsoshelyettes.
1992-től a Westel Rádiótelefon Kft.-nél országos értékesítési menedzser, később marketing-igazgatóhelyettes, majd 1994-től vezérigazgató-helyettes. 1996 februárjától a Westel 900 Rt., a Westel Mobil Rt., majd a 2004. május 3-tól a T-Mobile Magyarország Rt. nevet felvevő társaság vezérigazgató-helyettese, marketing- és értékesítési igazgatója, 2006. január 20-tól a T-Mobile Magyarország Rt. vezérigazgatója lett. 2006. március 1-jétől a Magyar Telekom vezérigazgató-helyetteseként a mobil- szolgáltatások üzletág vezetője.
Magánügy
Winkler János nős, két gyermeke van. Hobbijáról szűkszavúan csak annyit árul el, hogy kedveli a zenét, a sportot és az utazást.
A Nikex Külkereskedelmi Vállalatnál üzletkötő. 1991-ig Pekingben, a Magyar Népköztársaság Kereskedelmi Kirendeltségén kereskedelmi titkár, később tanácsoshelyettes.
1992-től a Westel Rádiótelefon Kft.-nél országos értékesítési menedzser, később marketing-igazgatóhelyettes, majd 1994-től vezérigazgató-helyettes. 1996 februárjától a Westel 900 Rt., a Westel Mobil Rt., majd a 2004. május 3-tól a T-Mobile Magyarország Rt. nevet felvevő társaság vezérigazgató-helyettese, marketing- és értékesítési igazgatója, 2006. január 20-tól a T-Mobile Magyarország Rt. vezérigazgatója lett. 2006. március 1-jétől a Magyar Telekom vezérigazgató-helyetteseként a mobil- szolgáltatások üzletág vezetője.
Magánügy
Winkler János nős, két gyermeke van. Hobbijáról szűkszavúan csak annyit árul el, hogy kedveli a zenét, a sportot és az utazást. Cég: T-Mobile A T-Mobile Magyarország vezető mobilszolgáltatója. A Magyar Telekom tulajdonában lévő szolgáltatót 2006 márciusáig még önálló cég képviselte, amelyet 1993-ban Westel néven alapított a Matáv és a US West.
A társaság a tényleges kereskedelmi szolgáltatást 1994 márciusában kezdte, az elmúlt 14 év alatt közel 4,5 millió előfizetőt gyűjtött, tavaly 297,2 milliárd forint bevételt és 112 milliárd forintot meghaladó EBITDA-t termelt.
Számos új generációs szolgáltatás és technológia – MMS, push to talk, 3G, HSDPA – bevezetésében játszott úttörő szerepet. -->
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.