Vonzzák-e a magántőkét a magyarországi fejlesztések?

Bajnai Gordon

Fejlesztéspolitikai kormánybiztos

Üzletet ajánlunk

„Az I. Nemzeti fejlesztési terv gazdaságfejlesztési forrásait rendre túljegyezték, és azt gondolom, az Új Magyarország fejlesztési terv pályázatai is hasonlóan csábítóak lesznek majd a vállalkozások számára. Az új kiírásokban új filozófiát követünk, üzletet ajánlunk mindenkinek: a támogatásért, a közpénzért cserébe a közcélok szolgálatát várjuk. Magyarországnak most gazdasági növekedésre van szüksége, ezért az ehhez a célhoz hozzájárulni képes vállalkozásokat támogattuk az első kiírásokkal, amelyeket számos más típusú követ a közeljövőben. Az új filozófia elterjedése természetesen időbe telik, de a már lezárt kiírásokból azt látjuk, hogy a pályázók aktívak: a támogatási igények elérték, néhány esetben jelentősen meg is haladták a kereteket.”

Havas István

A Joint Venture Szövetség elnökségi tagja, az Ernst & Young vezérigazgatója

Tanultak a tervezők

„A II. NFT előrelépést jelent, mert sokkal letisztultabb és strukturáltabb, mint az első terv volt, egyértelműbb, hogy mik a fejlesztési célkitűzések és a támogatandó célcsoportok. A tervezők tanultak az előző terv gyermekbetegségeiből – ezt mutatják az adminisztratív könnyítések. Az árbevétel-elvárások az idei első kiírásokban egyfelől biztosítják, hogy csak a valóban életképes projektek, vállalkozások jussanak támogatáshoz, másfelől viszont el is riaszthatják a pályázókat. A szövetség tagjai számára kevés igazán érdekes kiírás volt eddig. Tehát már nagyon várjuk a humánerőforrás-fejlesztési, a nagyobb léptékű technológiafejlesztési és a k+f pályázatokat. A közlekedési és környezetvédelmi beruházásokra áttételesen ugyancsak megmozdulhat a magántőke.”

Márkus Csaba

A Deloitte szenior tanácsadója

Több szempont

„Nem szabad axiómaként kezelni, hogy az uniós támogatású fejlesztések önmagukban ténylegesen vonzzák a magántőkét, bár kétségtelenül kedvező hatással vannak rá. A befektetők általában három-négy ország közül választanak, és 15-20 szempont alapján mérlegelnek, ráadásul az említett kedvező hatás nehezen számszerűsíthető. A nagy infrastrukturális beruházások – például az útépítések – nyilván elgondolkodtatják őket, ám önmagukban az EU-pénzek aligha többszörözik meg a beáramló működő tőkét, sokkal inkább hatnak rá a makrogazdasági és az adómutatók. A konkrét pályázatok esetében a beruházási kedvet egyaránt befolyásolják a támogatási lehetőségek és a kötelezettségvállalási feltételek. Ez utóbbiak az első kiírásoknál inkább elbátortalanították a befektetőket.”

Parragh László

A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke

Óriási a mozgás

„A fejlesztések hatására óriási a mozgás az építői-tervezői-kivitelezői körben, a – zömében közösségi – beruházásokra már várják a megrendeléseket a kormánytól és az önkormányzatoktól. Ugyanakkor azt is látni kell, hogy az európai uniós támogatású projekteknél általában olyan ritka a magyar magánbefektető, mint a fehér holló. A vállalkozók nem titkolt csalódással tekintenek az Új Magyarország fejlesztési tervre, mert vagy nem tudnak pályázni a rendkívül behatárolt feltételek miatt, vagy nem képesek bekerülni a beszállítói-kivitelezői körbe. Emellett még az is szembetűnő, hogy túltengenek a közösségi beruházások, amelyeknek jelentős járulékos költségei lehetnek a megvalósítás után; tényleges ipari, termelői beruházásokat EU-pénzből alig lát az ember.”

Wimmer István

A Magyar Gyáriparosok Országos Szövetségének főtitkára

Csábító támogatás

„A pályázható vissza nem térítendő és kedvezményes források egyaránt csábítóak tagjaink számára, s az MGYOSZ megelégedéssel látja, hogy javaslatai nagyobb arányban kerültek be a mostani tervbe, mint az előzőbe. Fontosnak tartjuk a fejlesztések addicionális hatását, mert gazdasági növekedés lehet belőle. Még fontosabb, hogy a források minél nagyobb része szolgálja a gazdaságfejlesztést – a tervben megjelenített aránnyal nem vagyunk elégedettek. Ráadásul ezt és így a gazdasági növekedést tovább korlátozhatják az eddig kiírt pályázatok feltételei, mert nincsenek tekintettel a valóságra, a konvergenciaprogramból következő helyzetre, sem az árbevételt, sem a foglalkoztatást illetően. Biztató ugyanakkor, hogy időközben ezeket az előírásokat módosították.”