A változást vállalni kell

Kocsi Margit

Nagy kő esett le a szívéről, hogy a kormány elfogadta a kiemelt projektek listáját?

Igazából a sikert nem a lista elfogadása jelenti, sokkal inkább az, ha a rajta szereplő fejlesztési elképzelések megvalósulnak. A munka java tehát még csak ezután következik. A legutóbbi kormánydöntés lehetővé teszi, hogy teljes gőzzel el tudjunk indulni, a 2007–2013 között Magyarország rendelkezésére álló mintegy 7000 milliárd forintos európai uniós forrásból a fejlesztések az ország minden részén, valamennyi ágazatban megkezdődhetnek.

Miniszterként megnőtt a mozgástere a fejlesztéspolitikában, vagy inkább csak több lobbizó kopogtat új irodájának ajtaján?

A mozgásterem de facto nem nagyobb, több érdekkijárót sem észlelek magam körül. Miniszterként a többletlehetőségem abban van, hogy az új területek (önkormányzatok, területfejlesztés, építés- és lakásügy, turisztika, katasztrófavédelem, sport) és a fejlesztések összhangját megteremtsem.

Önkormányzati és területfejlesztési miniszterként például az önkormányzatok részéről észlel-e több politikai ráhatási kísérletet, mint eddig?

Nem.

Tehát képes biztosítani a politikamentességet és az átláthatóságot az európai uniós források felhasználásánál?

Igen. A kormány álláspontja világos: a fejlesztési terv nemzetstratégiai ügy, nem lenne helyes, nem lehet és nem is szabad alárendelni a pártpolitikai, hatalmi érdekeknek. Mindenkinek – a döntéshozóknak, az intézményi szereplőknek és természetesen a kedvezményezetteknek – elemi érdeke, hogy szakmai alapon, átlátható módon szülessenek a döntések, mert a szűklátókörűség, az elfogultság sokba kerülhet az országnak. Egyértelműek a szabályok, s az Európai Unió szigorúan figyeli, hogy szabályosan történik-e a forrásfelhasználás. Ha nem, akkor a pénzt vissza kell fizetni. Ráadásul ideje belátni azt is, hogy a fejlesztéspolitikában az ország egészének érdekeire kell koncentrálni. Nem lehet utat engedni sem pártpolitikai, sem területi, sem pedig ágazati követeléseknek, mert akkor sérülne az egész, sőt maga az érintett rész is. Mivel az európai uniós forrásfelhasználás több kormányzati cikluson átível, a politikai szereplők a fejlesztésekben – ha tetszik, ha nem – egymásra vannak utalva.

Elismerést tükröznek azok a vélemények, amelyek szigorúnak, ám szakmailag megalapozottnak értékelték a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) előterjesztését a kormányülésre. Megítélése szerint az intézményrendszer munkatársai vagy a támogatásra pályázók teljesítenek jobban, mint eddig?

Mindkét oldal igyekszik. A kiemelt projektekre beérkezett javaslatok vizsgálatakor is abból indultunk ki, hogy minden döntés alapja a szakmai megfelelés lehet, s csak ezután következhet a közérdek érvényesülésének vizsgálata.

Mennyire elégedett az első projektajánlati felhozatallal?

A kormány 684 indítványról döntött a múlt szerdán. Ezek közül 191-et javasolt szerződéskötésre. További 80 terv ugyancsak megkapta a támogató döntést, de még javításra, kiegészítésre szorul. Összesen tehát 271 fejlesztés nyerte el a kiemelt projekti minősítést. Ez jó aránynak tűnhet, ám ha azt is figyelembe vesszük, hogy közülük mintegy 130 helyi útépítés, akkor már nem olyan kedvező kép. S még inkább igaz ez, ha hozzáteszem: további 50 kiemelt projekt országos – például foglalkoztatási – program. Azt akarom mindezzel mondani, hogy valójában kevés az olyan egyedi, helyhez kötött beruházási javaslat, ami most megfelelt a szakmai vizsgán.

Novemberben lesz a következő vizsga. Milyen tanulságokra hívná fel a javaslattevő regionális fejlesztési tanácsok és tárcák figyelmét?

Először is arra, hogy mind a benyújtóknak, mind a befogadóknak le kell vonni a tanulságokat a mostani fordulóból. Számos olyan javaslatot kaptunk, amelyek ugyan jónak minősíthetők, de valójában már most is van vagy a közeljövőben lesz pályázat a támogatásukra. A kiemelt projektek szisztémája nem arra szolgál, hogy az érintettek kikerüljék a versenyt, hanem hogy a pályázatok uniformizált rendszerébe nem férő közcélú fejlesztések is megvalósulhassanak. Sok olyan javaslat is volt, amelynek előterjesztői egyfajta tervalkura készültek, és ezért eleve magasabb költségekkel kalkuláltak. Ezt rosszul tették. Jobban jártak volna, ha reális kiadásokkal számolnak, mivel akkor – némi javítással – esélyük lett volna a támogatásra. További tapasztalat, hogy az egyes intézmények még mindig eltérő színvonalú munkát végeznek, hiányos a felkészültségük a hosszú távú projekttervezésre és -menedzsmentre, nemegyszer figyelmen kívül hagyják a hatékonyság, a fenntarthatóság követelményeit.

A jóváhagyott projektek közül melyek voltak a legjobbak?

Önálló kategóriának tekinthetők az alsóbbrendű utak fejlesztései, ezek több mint 880 kilométer hosszan, összesen 49,3 milliárd forintos beruházással valósulnak meg, 123 projekt keretében. Ezek a szerződéskötésre ajánlott projektek több mint 60 százalékát teszik ki, s szó szerint kiemelkedő a helyi jelentőségük az elérhetőség, befektetővonzás, foglalkoztatás és a mobilitás szempontjából. Feltétlenül ki kell emelni az országos foglalkoztatási és oktatási programokat; rendkívül fontosnak tartom, hogy ezek minden rászorult számára elérhetővé váljanak. A legizgalmasabbak persze az egyedi, helyhez köthető beruházások. Ilyen a hajdúszoboszlói fürdőhelyfejlesztés vagy az esztergomi bazilika alatti pincerendszer sokoldalú hasznosítását ígérő projekt. Ebbe a körbe sorolnám még a miskolci mechatronikai parkot vagy a korábban aktív sárvári és a kapuvári kórház helyén létrejövő korszerű rehabilitációs és járóbeteg-szakellátó komplexumot. A klímaváltozással nyilvánvalóan felértékelődik a homokhátsági vízvisszatartó projekt terve is.

Létezik, hogy a környezetvédelem és a gazdaságfejlesztés területén nincsenek kiemelt projektek?

Úgy döntöttünk, hogy az alaposabb szakmai előkészítés érdekében minden környezetvédelmi fejlesztésre kétfordulós pályázatot írunk ki. Nem kell aggódni, a nagyprojektekről szóló 2005-ös kormányhatározat értelmében a már előkészített beruházások rögtön a második fordulóba bekerülnek. A 2007–2008-as kiemelt közlekedési projektekről – az egy és két számjegyű útépítésekről és a városi közlekedés fejlesztéséről – augusztus 8-án dönt a kormány. A gazdaságfejlesztésnél pedig, úgy gondolom, nem szorul különösebb magyarázatra, hogy miért indokolt a versenyeztetés. A következő két esztendőben hozzávetőleg 1800 milliárd forintos keretet irányoztunk elő egy- és kétfordulós pályázatokra, ebből az idei évre 1100 milliárd forint jut.

Valamivel több mint egy éve felelős a fejlesztéspolitikáért. Meglátása szerint e téren mennyit változott az ország?

Vitathatatlan az előrelépés, bár előbbre is tarthatnánk a fejlesztés-fejlődés-változás összefüggéseinek megértésében és elfogadásában. A felülről jövő fejlesztést, azaz a fejlődést örömmel fogadják az emberek, ugyanakkor még nem tudnak mit kezdeni az ezekkel együtt érkező változási helyzetekkel, sőt kifejezetten félnek azoktól. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó elképzeléseket Új Magyarország fejlesztési terv néven emlegetjük, holott – valamennyiünk érdekében – lehet, hogy Új Magyarország változtatási tervről kellene beszélnünk. Bármilyen nagyszerű ugyanis most a kormány kiemelt projektekről szóló döntését kommentálni, az igazán nagyszerű az lenne, ha a fejlesztések hatására – miután a megvalósításukba mindenki beleteszi a maga tehetségét – előnyére változna mindaz, aminek változnia kell: az emberek és a környezet. A változással saját működési kultúráját teheti hatékonyabbá az ország, ezt azonban ma még csak kevesen merik felvállalni. Egyszerűbb megkérdőjelezni, kritizálni, legrosszabb esetben lejáratni mindent.

A változást szolgálta az is, hogy a január végén meghirdetett első gazdaságfejlesztési pályázatok feltételein – talán a bírálatok hatására – módosítottak?

Amikor a fejlesztéspolitikát rám bízta a miniszterelnök, megfogadtam, hogy sohasem riadok vissza a változtatástól. Eleinte persze nehéz volt, de ma már azt látom, hogy egyre többen tartanak velem ezen az úton. Ez történt az említett gazdaságfejlesztési kiírásoknál is. Eleinte sokan túl szigorúnak találták a feltételeket, ám amikor az észrevételek hatására üzletszerűvé tettük azokat, elértük, hogy a vállalkozók többszörösen „túljegyezték” a keretet. A változtatások bennünket igazoltak vissza.

Az Európai Bizottság illetékesei miként értékelik a 2007-től kezdődött új hétéves költségvetési időszak magyarországi elindítását, egyáltalán a magyar fejlesztéspolitika fejlődését?

Brüsszelből nézve sokkal kedvezőbb a megítélésünk, mint idehaza. Az Európai Unió a 27 tagállam közül az elsők között fogadta be, majd hagyta jóvá a főbb fejlesztési célokat és prioritásokat rögzítő Magyar nemzeti stratégiai referenciakeretet. Ugyanez történik most a 15 operatív programunkkal is: a tárgyalásokat mindegyikről lezártuk, és már csak szentesítő „pecséteket” várjuk Brüsszelből.

Akkor még egy nagy kő eshetett le a szívéről. Most már szabadságra készül?

Túl sok most a tennivalóm, így igazából csak rövid nyaralásra van lehetőségem a gyerekeimmel. A fiammal persze az idén sem hagytuk ki a hagyományos bajai halászléfőzést. Augusztus 8-án, ahogy már említettem, a közlekedési kiemelt projektek következnek. Utánuk jönnek az újabb pályázati kiírástervezetek: 1100 milliárd forintot és közel 200 pályázatot ígértem erre az évre. S ehhez tartom magam.

1991: megszerzi közgazdászdiplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán, Diploma Pro Universitate díjjal

1991–1993: a Creditum pénzügyi tanácsadó cég munkatársa

1993: szakmai gyakorlat Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál

1993–1994: az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. tanácsadója

1995–2000: a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese

2000–2005: a Wallis Rt. vezérigazgatója

2005–2006: a Budapest Airport elnöke

2006: fejlesztési kormánybiztos

2007. július 1.: önkormányzati és területfejlesztési miniszter

Névjegy: Bajnai Gordon (39) 1968: Szegeden született, Baján nevelkedett

1991: megszerzi közgazdászdiplomáját a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán, Diploma Pro Universitate díjjal

1991–1993: a Creditum pénzügyi tanácsadó cég munkatársa

1993: szakmai gyakorlat Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál

1993–1994: az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. tanácsadója

1995–2000: a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese

2000–2005: a Wallis Rt. vezérigazgatója

2005–2006: a Budapest Airport elnöke

2006: fejlesztési kormánybiztos

2007. július 1.: önkormányzati és területfejlesztési miniszter -->