Koszovói végjáték

Augusztus közepén indulnak újra az EU, az USA és Oroszország vezette tárgyalások Koszovó jövőjéről. Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár bejelentése, amely szerint a főtárgyalók december 10-én tesznek neki jelentést az eredményről, arra utal, hogy a nemzetközi közösség az utolsó felvonásnak szánja a most kezdődő egyeztetéseket. Ami nem jelenti azt, hogy ma kézzelfoghatóbb közelségben lenne a megoldás, mint volt a Martti Ahtisaari ENSZ-megbízott közvetítésével 13 hónapig folytatott, márciusban kudarcba fulladt tárgyalások indulásakor.

Koszovó és a nyugati világ változatlanul Ahtisaarival ért egyet, aki a függetlenség megadását nevezte az egyetlen életképes alternatívának. Koszovó 90 százalékos albán többsége ezt akár határozatlan idejű nemzetközi felügyelet mellett is elfogadná, amely a szerb kisebbséggel való megfelelő bánásmódot biztosítaná. A Moszkva által támogatott Szerbia viszont ragaszkodik a terület feletti szuverenitásához: Koszovó jövőjét demilitarizált övezetként képzeli el, amelyben uniós csapatok járőröznének, „szükség esetén akár húsz évig is”. A belgrádi ígéret szerint az albánok a lehető legnagyobb fokú autonómiát élveznék, és meghatározott számú képviselőt küldhetnének a szerb parlamentbe.

Fatmir Sejdiu koszovói elnök már jelezte, hogy ha a tárgyalások az elkövetkező négy hónapban sem vezetnek eredményre, akkor Koszovó egyoldalúan kinyilvánítja függetlenségét. Ezt viszont az EU sem támogatja egyöntetűen. BÁ