A legfontosabb ügy

Költségvetési túlköltekezés liberális „megakadályozása”, vasúti szárnyvonalak bezárása elleni szocialista kommunikációs tiltakozás, a kormány nyugdíjterveinek szocialista és liberális vitatása, a gyógyszertörvény szocialista enyhítése, a „zöldombudsman” tervezett túlzott hatalmának szocialista visszafogása, az adószétszavazások és az egészségügyi pénztártörvény koalíciós vitája – ez az, ami a nyilvánossághoz is eljut a kormánypártok polémiáiból.

De mindebből „csak” az utóbbi kérdés az, amelyik szinte megjósolhatatlan következményekkel járhat a koalíció jövőjét illetően. Ez a legfontosabb ügye a koalíciónak. Ha ezt „elszúrja”, egyáltalán nem lesz esélye arra, hogy megnyerje a következő választást. Ennek a szorítását érzi a két párt, és most is mind a ketten úgy vélik: a parlament előtt lévő kompromisszumos modell köszönő viszonyban sincs az általuk vállalható rendszerrel. Így az a nagy kérdés, tovább tudnak-e menni a már megkezdett úton, ki mit mer kockáztatni, s mire viszi az eddigi egyensúlyozással a miniszterelnök.

A törvény héten kezdődött parlamenti vitájában a szakminiszter és a vezérszónokok eddig kerülték az éles szembemenetelt, de a történet morbid eleme megjelent: most már bármilyen lesz is a végkimenetel, az a koalícióban visszafordíthatatlan változásokat indít el. Ehhez képest Szili Katalin „szokásosan” jól elhelyezett bírálatai már nem osztanak, nem szoroznak. TE