BUX 39,039.9
-0.50%
BUMIX 3,863.39
+0.28%
CETOP20 1,952.57
0.00%
OTP 8,818
-2.13%
KPACK 3,100
0.00%
0.00%
0.00%
+1.12%
+0.62%
ZWACK 17,400
0.00%
0.00%
ANY 1,590
-1.24%
RABA 1,130
-3.00%
0.00%
-1.55%
+1.35%
+1.40%
-3.74%
-8.41%
-0.51%
0.00%
+0.07%
OTT1 149.2
0.00%
+2.49%
MOL 2,530
+1.04%
DELTA 39.15
+0.38%
ALTEO 2,280
+3.64%
0.00%
+4.77%
EHEP 1,500
-5.96%
-2.68%
+1.98%
MKB 1,972
0.00%
0.00%
-1.04%
0.00%
0.00%
SunDell 42,000
0.00%
0.00%
+0.39%
-2.24%
0.00%
+1.60%
-0.94%
GOPD 12,000
0.00%
OXOTH 3,400
+0.89%
+0.82%
NAP 1,200
-0.50%
0.00%
0.00%
Forrás
RND Solutions
Vélemény

Interjú: új miniszter, új stílus - Kákosy a párbeszédben hisz

„Érdemi kérdéseket asztalnál kell megvitatni” – ezt vallja az új gazdasági és közlekedési miniszter. Kákosy Csaba nem csak a koalíciós pártok közötti párbeszéd elkötelezett híve, konzultációra törekszik országos ügyekben az ellenzéki pártokkal is. Januárban új, érdemi egyeztetési rendszert indít az üzleti körökkel, s hivatalosan konzultál a szocialisták gazdaságpolitikusaival. A reformok elkötelezett híve.

- Hétfőn esküdött fel, szerda volt az első munkanapja. Mi volt az első hivatalos teendője?
- Kormányülés.

- Új az élmény, vagy már vett részt korábban ilyenen?
- Informálison igen.

- Nagyon nagyok a viták?
- Nem igazán. Ugyanis a viták jelentős részét már előtte lefolytatjuk.

- Kormányon belül, de éppen így a tárcánál vagy éppen az önt erre a posztra delegáló SZDSZ-en belül mennyire kísért elődjének, Kóka Jánosnak a szelleme? Mennyire determinálja az ön munkáját?
- A GKM-nél – egyébként irányításommal – a közelmúltban készült el a hároméves stratégia. Ez kijelöli a feladatokat, nincs okunk változtatni rajta. A tárca élén pedig továbbra is azt a liberális szakpolitikát valósítom meg, amit Kóka János, Csillag István vagy akár Lotz Károly is képviselt. Bár – természetesen – egyes súlypontok áthelyeződnek.

- A váltás miatt, vagy mert az élethez kell igazítani a stratégiát?
- Is-is. Hiszen tagadhatatlan: két ember, két eltérő stílus. Kóka inkább politikus alkat, mint én. Én inkább szakpolitikusnak tartom magam, és nem tudom levetkőzni, hogy honnan jöttem: a bankvilágból és a diplomáciai életből.

- Ez érthető, de miért kell az élethez igazítani egy olyan stratégiát, amely alig pár hónapja készült el?
- Van ugyanis egy sor olyan ügy, amelyet már eljuttattunk egy bizonyos pontig – ilyen például az uniós pályázatok csokra, az energiaipari törvény, amelyet már azóta elfogadott a parlament, az innovációs kutatási stratégia, amelyet pedig a kormány fogadott el a közelmúltban. Haladunk tovább, és új témák felé is fordulunk.

- Melyik az az öt terület, amelyet súlypontinak tart?
- Nem szeretnék ilyen sok súlypontot, mert azt nehéz megtartani. A vasúton kívül központi kérdésnek tartom a növekedést, hiszek abban, hogy Magyarországon egy középtávú stratégiára van ennek érdekében szükség. S hangsúlyos kérdés számomra az információs társadalomra való felkészülés is.

- Az új témákat és persze a régieket is milyen stílusban és milyen tartalommal menedzseli majd?
- Rólam azt mondják, egyeztető típus vagyok, és valóban, egy jó kompromiszszum kedvéért képes vagyok éjszakáig is tárgyalni, ha kell. Tudom, hogy a politikai küzdőtéren és a médiában a kiélezett konfliktusok az érdekesek, de hiszek benne, hogy az érdemi vitákat asztal mellett is lefolytathatjuk. Akár kormányon belül, akár a koalíciós frakciókkal, de mindenképpen a párbeszéd híve vagyok.

- Az ellenzékkel is? Bár a politika nem szereti a nyilvánosság elé tárni, azért a közvélemény sejti, hogy a színfalak mögött vannak egyeztetések a kormánypártok és az ellenzékiek között. Ön tervezi ennek „intézményesítését”?
- Van jó pár olyan ellenzéki kötődésű szakember, akinek adok a véleményére, és van néhány olyan ügy, amit kormányfüggetlennek tartok. Ilyen például a korszerűbb vasút kialakítása. Nem vagyok naiv, tudom, hogy az ellenzék sosem fog a sajtóban dicsérni, de a valóban érdemi javaslataikra ettől függetlenül figyelni fogok. A vasút és a korszerűbb közösségi közlekedés biztosítása nem lehet napi politikai ügy. Ilyen témákról nemcsak lehet, hanem kell is szélesebb körben párbeszédet folytatni.

- Milyen más ilyen téma van?
- A kutatás-fejlesztés, az innováció vagy az információs társadalom kihívásaira adandó válasz megfogalmazása is kormányfüggetlen ügy. Ma még politikai kuriózumnak számít, hogy a liberális vezetésű tárca és a konzervatív vezetésű Debrecen összefogott a nemzetközi neutronkutató központ magyarországi megvalósításáért. Abban bízom, hogy néhány év múlva ez lesz az általános. A hatalmas technológiai váltás idején politikától független kérdés, hogy közös megoldásokat találjunk. Egy ilyen kis ország sikerének a kulcsa az alkalmazkodóképesség léte vagy hiánya.

- Más szóval ez is versenyképességi kérdés? Aminek országos ügynek kellene lennie?
- Nem használom szívesen ezt a szót, ugyanis elcsépelődött az elmúlt időszakban. De teljesen mindegy, hogyan nevezzük, a kifejezések tartalma, értelmezése a lényeg: ma a gazdaságpolitika fő kihívása, hogyan lesz ismét fenntartható magas növekedési ráta Magyarországon. Amiről érdemes beszélni és komoly kihívás, hogy ennek az országnak mi lesz a története középtávon; mitől lesz két-három év múlva ismét növekedés, mitől lesz ismét olyan pozíciónk a régióban, mint amilyen korábban volt.

- És mitől?
- Nézze, lezártunk egy igen intenzív felzárkózási időszakot: 1995 és 2005–2006 között 25 százalékkal csökkentettük a lemaradásunkat az unióhoz képest. Ám növekedésünk nagyon lelassult a többi régióbeli országhoz képest már 2006-ban is, s párhuzamosan fokozatosan romlott a versenyképességünk. Ez egyfajta bizalomvesztéssel járt, mind nemzetközi szinten, mind a magyarországi üzleti szektorban. A nagy államháztartási egyensúlytalanság komoly kiigazításának első időszakán túl már ismét az a kérdés, hogy mitől tudunk újra növekedni.

- Még egyszer kérdem: mitől?
- A reformok folytatása, újak megkezdése indíthatja be a növekedést. A legrosszabbat akkor tesszük, ha megijedünk az alacsony növekedéstől, és nem folytatjuk a reformokat.

- Konkrétan milyen területekre gondol?
- Tovább kell vinni az egészségügyi és a közigazgatási reformot, rendezni kell a nyugdíjügyeket, ismét elő kell venni a közteher-viselési rendszer átalakításának kérdéskörét is.

- Ez az SZDSZ szándéka vagy a kormányé?
- Kormányzati is.

- És hol tartanak?
- Már folyik a műhelymunka, és komoly egyeztetések zajlanak.

- Mint gazdasági miniszter a versenyképességhez milyen adókereteket tart szükségesnek a gazdaság belendüléséhez?
- Túl korai lenne még számokat mondani. Ám annyi bizonyos, az adókérdés egyfajta pszichológiai kérdés is: a régióban minden ország igazított, javított rendszerén, s Magyarország sem maradhat ki ebből.

- Az üzleti világ milyen jelzéseket ad önöknek?
- Számukra a legfontosabb a kiszámíthatóság. A legtöbb visszajelzés azt mutatja, elfogadják, hogy a kiigazítás miatt hozzá kellett nyúlni az adórendszerhez, de ennek fejében elvárják, hogy kiszámíthatóan tudják, mi várható középtávon.

- Nem tart attól, hogy a kormány által majdan elfogadott adó- és járulékreformot is szétcincálja a szocialista frakció?
- Optimista vagyok. Érzékelem a szocialisták pozitív hozzáállását, és gazdasági miniszterként én is azon leszek, hogy erősítsem a párbeszédet a szocialista frakcióval. Nem véletlenül hívtam meg a szocialista frakció gazdaságpolitikai munkacsoportjának tagjait januárra a minisztériumba, hogy beszéljük át, milyen aktuális témáink vannak. Ebben is sok a tartalék: ha többet beszélünk egymással, jobban megértjük egymás álláspontját. Nem tartom jó gyakorlatnak, ha egy törvényjavaslathoz kétszáz módosítót nyújtanak be, hiszen a végeredmény egy „katyvasz” lesz, ami senkinek sem jó.

- Vissza-visszatérő eleme ennek a beszélgetésnek a párbeszéd kérdése. Milyen párbeszédet tervez a tárcája legfontosabb partnerei közé tartozó üzleti szférával?
- Az egyeztetésre számos fórum van, de igazából érdemi párbeszéd nemigen folyik ezeken. Ennek egyik oka, hogy az üzleti szektor túl sok hangon szólal meg, és a szereplők néha ellentétes álláspontot képviselnek. Már folynak a tárgyalások egy olyan formális együttműködési fórum kialakításáról, amely lehetővé teszi, hogy folyamatosan tudjunk egyeztetni, érdemi párbeszédet folytatni. Ma a legfőbb panaszuk, hogy nem kapnak tőlünk visszajelzést – ezen változtatni kell. Ezért azt tervezem, hogy éves munkaprogram alapján egyeztethessünk majd, s lenne egy kvázi titkárság, amely a rugalmas reakciót is lehetővé tenné.

- Mikortól várható a start?
- Januárban. Javában zajlanak az egyeztetések a különféle szervezetekkel, üzletemberekkel. Meg kell találnunk, hogy mi lehet az a forma, amely lehetővé teszi egyrészt, hogy az üzleti szektorból is mindenki hallassa a hangját, másfelől még nem töredezi szét az érdemi munkát. Terveim szerint egyébként nemcsak szervezetekkel, hanem közvetlenül a vállalatokkal is folytatunk majd párbeszédet, persze nem külön-külön, hanem közösen, egy asztalnál.

- S házon belül mi várható? Lesznek-e komolyabb változások? Már csak azért is, mert új vezetők állnak majd munkába ön után.
- Lesznek szükségszerű változások, új államtitkár és új kabinetfőnök kezd majd. Szándékaim szerint már januárra feláll a részben módosított csapat.

- Van már jelöltje erre a két posztra?
- Vannak jelöltek, akikkel tárgyalunk.

- Házon belül vagy kívül kerestek?
- Elsősorban házon kívül.

- Fejvadász segítségével vagy személyes megkereséssel? Elődje többször igénybe vette fejvadászok szolgáltatásait – a fáma szerint ön is így került a GKM-hez.
- Is-is.

- Egyéb szervezeti változás lesz-e?
- Semmi átfogóra nem készülünk, de ahogy átalakulnak a szakmai prioritások a házban, szeretném ehhez igazítani a szervezetet is. A szervezetfejlesztés terén abban hiszek, hogy mindig oda kell összepontosítani az erőforrásokat, ahol a nagy kihívások vannak. Így lehet, hogy lesznek kisebb változások, amelyek lehetővé teszik a rugalmasabb szervezet kialakítását.

Névjegy: Kákosy Csaba

Kákosy Csaba (38) három évig volt a gazdasági és közlekedési miniszter kabinetfőnöke, korábban a jegybank munkatársaként Budapesten jogi, kodifikációs szakértőként, illetve a párizsi magyar OECD-képviseleten dolgozott. A jogász szakember volt szakmai gyakorlaton az Európai Központi Banknál.

Pályáját egyetemi oktatóként kezdte a Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, majd a CIB Banknál dolgozott. Angolul, németül és franciául beszél, nős, három gyermeke van

Pályáját egyetemi oktatóként kezdte a Eötvös Loránd Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán, majd a CIB Banknál dolgozott. Angolul, németül és franciául beszél, nős, három gyermeke van -->

Értesüljön a gazdasági hírekről első kézből! Iratkozzon fel hírlevelünkre!
Kapcsolódó cikkek