Francois Hajj tábornok múlt heti meggyilkolásával tovább súlyosbodott a politikai válság Libanonban, amely az elnökválasztás körüli huzavona miatt már amúgy is a legsúlyosabbnak tekinthető a polgárháború 1990-es lezárása óta. Nyolcadszori halasztás után elvileg ma választhatja meg államfővé a parlament Michel Suleiman hadseregparancsnokot, akit ezen a poszton jó eséllyel éppen Hajj válthatott volna.
A parlament könnyen újbóli halasztásra kényszerülhet azonban, hiszen hiába állapodott meg a kormányoldal és az ellenzék Suleiman személyében, a megválasztásához szükséges alkotmánymódosítás mikéntjében továbbra sincs egyetértés. Az alaptörvény szerint ugyanis állami szolgálatban lévő személy csak két évvel távozása után választható elnökké. Az ellenzék elfogadná ugyan a módosítást, ám elutasítja, hogy ahhoz az általuk illegitimnek tartott kormány jóváhagyására is szükség legyen.
Hajj megölése mindeközben az ország teljes destabilizálódásának veszélyét hozta még közelebb. Félő ugyanis, hogy akárki állt a merénylet mögött, célja a sok libanoni által a megváltás egyetlen reményét hordozó hadsereg meggyengítése volt. Bár Hajj már a kilencedik magas rangú áldozata a 2005-ben Rafik al-Hariri miniszterelnök megölésével kezdődött merényletsorozatnak, ő az első katona. A merényletek mögött a legtöbben Szíriát gyanítják, Damaszkusz azonban tagadja a vádakat. A gyilkosságokat jelenleg az ENSZ szakértői vizsgálják. BÁ
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.