Libanoni válság

Francois Hajj tábornok múlt heti meggyilkolásával tovább súlyosbodott a politikai válság Libanonban, amely az elnökválasztás körüli huzavona miatt már amúgy is a legsúlyosabbnak tekinthető a polgárháború 1990-es lezárása óta. Nyolcadszori halasztás után elvileg ma választhatja meg államfővé a parlament Michel Suleiman hadseregparancsnokot, akit ezen a poszton jó eséllyel éppen Hajj válthatott volna.

A parlament könnyen újbóli halasztásra kényszerülhet azonban, hiszen hiába állapodott meg a kormányoldal és az ellenzék Suleiman személyében, a megválasztásához szükséges alkotmánymódosítás mikéntjében továbbra sincs egyetértés. Az alaptörvény szerint ugyanis állami szolgálatban lévő személy csak két évvel távozása után választható elnökké. Az ellenzék elfogadná ugyan a módosítást, ám elutasítja, hogy ahhoz az általuk illegitimnek tartott kormány jóváhagyására is szükség legyen.

Hajj megölése mindeközben az ország teljes destabilizálódásának veszélyét hozta még közelebb. Félő ugyanis, hogy akárki állt a merénylet mögött, célja a sok libanoni által a megváltás egyetlen reményét hordozó hadsereg meggyengítése volt. Bár Hajj már a kilencedik magas rangú áldozata a 2005-ben Rafik al-Hariri miniszterelnök megölésével kezdődött merényletsorozatnak, ő az első katona. A merényletek mögött a legtöbben Szíriát gyanítják, Damaszkusz azonban tagadja a vádakat. A gyilkosságokat jelenleg az ENSZ szakértői vizsgálják. BÁ