Aki meghallgatta José Sócrates portugál miniszterelnököt a múlt pénteki EU-csúcs záró sajtótájékoztatóján, az már tudhatja, nagyjából mit fog mondani az Európai Tanács soros elnökségét még két hétig betöltő politikus holnap az Európai Parlament rendkívüli plenáris ülésén. Ugyanazt: a portugál uniós elnökség sikeres volt, minden kitűzött célt el tudott érni, Lisszabon több területen is jelentős „nyomot hagyott” maga után az integráció életében.
Országpropagandából jeles. És nem is alaptalanul: 1. jelenleg az EU „kormányának” tekintett bizottság elnöke is portugál, 2. hivatalosan lisszaboni szerződésnek hívják az uniót új alapokra helyező – szintén a múlt héten aláírt – reformszerződést és 3. lisszaboni folyamat az integráció legfontosabb gazdaságpolitikai programjának a megnevezése (utóbbit már 2001-ben elnevezték, az előző portugál elnökség idején). Kívánhat-e egy tízmilliós ország többet az EU-ban?
Ennek kapcsán nem árt emlékeztetni arra, hogy nem is olyan sokára, 2011 januárjától magyar elnökség következik az unióban. Igaz, hogy akkor lesz már állandó elnöke is az Európai Tanácsnak, aki a rivaldafény egy részét eltereli az akkori magyar kormányfőről, de nem teljesen. Még kevésbé vonja majd el a figyelmet Magyarországról mint uniós elnökséget adó államról. Jó lenne, ha 2011 júniusának a végén hazánkról is el lehetne mondani, hogy sok területen mély nyomot hagyott az EU életében. UGy
Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.