2008: a kemény munka éve

A fejlesztéspolitika szempontjából sikeresnek értékelte 2007-et. Hasonló évre számít 2008-ban is?

Nincs éles választóvonal a két esztendő között, igazából folyamatosság van a fejlesztéspolitikában 2004 óta. A csatlakozást követően, némi betanulási időszak után Magyarország egyre gyorsabban halad előre az európai uniós források hatékony felhasználása útján, és mind többen kapcsolódnak be ebbe a folyamatba országszerte. Sőt, mára elmondható, mi haladunk leggyorsabban az unióban a fejlesztések terén. Ebből a szempontból tehát valóban sikeres évnek tartom 2007-et. Számok sora támasztja alá ezt.

Milyen számokra gondol?

Az új, hétéves költségvetési periódusban tavaly január 30-án Magyarország elsőként írt ki pályázatot és 2007 végéig 185, vagyis a legtöbb felhívást hirdette meg a huszonhét tagállam közül. Az ezekre előirányzott 1350 milliárd forintos támogatási keret ugyancsak rekordnak számít a közösségben. Emellett 341 kiemelt projektet hagyott jóvá a kormány, további 1650 milliárd forintos támogatási ígérettel. Vagyis összesen 3000 milliárd forint forrást nyitottunk meg a 2007–2013-as új uniós költségvetési időszak első évében az Új Magyarország fejlesztési terv keretében. Ezzel elértük kitűzött célunkat, hogy a lehető leghamarabb biztosítsuk az új forrásokat az ország számára. Ugyanakkor sikeresen halad a 2004–2006-os I. Nemzeti fejlesztési terv végrehajtása. Az Európai Bizottság kimutatása szerint a regionális fejlesztési alapnál az EU 12 új tagállama körében a harmadikról az első helyre léptünk előre, és a 87 százalékos kifizetési teljesítménnyel harmadik–negyedikek vagyunk a sorban az unió egészében. Magyarország élenjárt a fejlesztési források hasznosításában 2007-ben – ezt állapította meg Danuta Hübner, az Európai Unió illetékes biztosa is legutóbbi brüsszeli találkozónkon.

Túlszárnyalhatók ezek az eredmények az idén, például a pályázatok terén?

A végrehajtás, a kemény munka éve lesz 2008. Ezúttal e téren szeretnénk kiemelkedő teljesítményt felmutatni. Tavaly óta egy körültekintően kialakított fejlesztési stratégia mentén haladunk, ennek megtervezésére kellő időt fordítottunk, és alapos társadalmi eszmecserét is lefolytattunk. Emellett egyszerűsítettük a pályázás, az elszámolás feltételeit, ezzel a projektgazdák és az intézményrendszer munkatársai egyaránt jól jártak. Az idei év legfőbb feladatának tehát már nem azt tartom, hogy mennyi pályázatot tudunk még kiírni, hanem hogy mennyire tudjuk felgyorsítani a projektvégrehajtást.

A potenciális pályázók mindig kíváncsiak, és nagyon szeretnék tudni, hogy mennyi kiírásra számíthatnak 2008-ban.

Január végén véglegesítjük a konkrét fejlesztési lépéseket tartalmazó akcióterveket. Most inkább csak becsléseket mondhatok: 150-200 kiírás várható az idén, összesen mintegy 500 milliárd forintos támogatási keret-elő-irányzattal.

Visszatérve a végrehajtásra, az európai uniós források felhasználását menedzselő intézményrendszer szereplői hogyan tudnak segíteni a projektgazdáknak?

A folyamat résztvevőinek komolyan át kell gondolniuk azt, hogy a felelősség miként oszlik meg. A mi dolgunk a lehetőségek megnyitása és a közérdek érvényesítése ezekben a fejlesztésekben. A nyertes pályázók dolga, hogy saját projektjeiket megvalósítsák.

Úgy gondolja, hogy ezzel járulnak hozzá leginkább a gazdaság motorjának újraindításához?

Ma kétségtelenül ez az egyik fontos cél Magyarországon. Azzal, hogy fölgyorsítjuk a végrehajtást, tovább csökkentjük a bürokráciát, a fölösleges adminisztrációt, sorra megnyitjuk az új forrásokat, segíteni tudjuk a gazdaság újraindítását, erősíthetjük a kis- és középvállalkozásokat. Ám egyvalamit nem tudunk megtenni, és ezt nagyon fontos megérteni: a projektgazdák helyett nem csinálhatjuk meg a fejlesztéseket. Sajnálatos módon sokan még ma is abban a tévhitben élnek, hogy a kormány, a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség feladata a végrehajtás.

És sokan valóban keveslik az intézményrendszer közreműködését a végrehajtásban, főleg a nagy és a kiemelt projekteknél…

Ha ezzel most azt akarta kérdezni, hogy mi a legnagyobb kockázata a második nemzeti fejlesztési tervnek, akkor újra csak azt tudom mondani, hogy a végrehajtás. Magyarországon – és valószínűleg nem vagyunk egyedül ezzel a régióban – még nem alakult ki annak a kultúrája, tudása, hogy miként tervezzünk hosszú távra, hogyan gazdálkodjunk a rendelkezésünkre bocsátott forrásokkal eredményesen. Az 50 millió euró feletti értékű nagy- és a kiemelt projektek állapota is ezt tükrözi. A nagy többség rövid távon, gyorsan szeretne valamit megoldani. Ugyanakkor elmulasztja végiggondolni és azután következetesen, szabályosan végigcsinálni az adott projekt szükséges lépéseit: a tervezéstől, az engedélyeztetéstől a közbeszerzésen és beruházáson át egészen a fenntarthatóságig.

Beszédes példa minderre a 4-es metró ügye. Van remény arra, hogy ennek a nagyprojektnek a támogatási kérelme még az idén eljut Brüsszelbe?

Persze hogy van. Most éppen a főváros térfelén pattog a labda, ugyanis a projektgazdának kell beadni olyan projektet, amit a kormány és azután az Európai Unió támogatni tud. Azt pedig a félreértések elkerülése végett fontos tisztázni, hogy a 4-es metró nem az Új Magyarország fejlesztési terv nagyprojektjeként indult. Annak támogatásáról még a Medgyessy-kormánnyal kötött megállapodást a főváros, jóval kisebb költség-előirányzattal, mint amivel most szembesülünk. Ezért is fontos lenne az Európai Unió támogatása. Brüsszel ennek érdekében Budapestre küldte a maga szakértőit...

A szó szoros értelmében nagy projektté válhatna a Pécs – Európa kulturális fővárosa program is, ha nem lenne körülötte annyi hercehurca...

Pécsre majdnem ugyanazt tudom mondani, mint Budapestre. Ezenfelül, ha a város úgy ítéli meg, hogy a pénzügyi támogatás mellett más, a projekt eredményes végrehajtásához szükséges segítségre is igényt tart, akkor azt meg tudjuk adni. Ezt Pécsnek kell kérni, és erről neki kell dönteni. A fejlesztések esetében ugyanakkor minden esetben kiemelten kell figyelembe venni a fenntarthatósági követelményeket. Nem elég megépíteni egy kulturális centrumot, egy turisztikai látványosságot. Úgy kell megtervezni, hogy a projekt hosszú évtizedeken keresztül gazdaságosan fenntartható legyen, és az ott élők érdekeit szolgálja. Az önkormányzat ezen dolgozik.

A nagyprojekteknél az Európai Unió mondja ki a végső szót. Menynyi támogatási kérelem juthat el Brüsszelbe az idén?

Tizenöttel elégedett lennék. A nagyprojektek brüsszeli beadásának igazából most jön el az ideje. Eddig az előkészítésük zajlott. A környezetvédelem területén például kétfordulós pályázatokban választjuk ki a támogatásra érdemes fejlesztéseket. Összességében azt tudom mondani, hogy miközben az egyik oldalon extra erőfeszítésekre kényszerítettem az intézményrendszert, hogy minél több forrás nyíljon meg, másfelől azt gondolom: Magyarországnak nem érdeke, hogy elkapkodjon bizonyos nagy fejlesztéseket, mert az előkészítetlenségből drága vagy sikertelen beruházások lehetnek.

A kormány mégis 341 kiemelt projekt támogatásáról döntött. Nem túl nagy falat ezek elindítása szinte egyszerre?

Több mint 800 javaslatból választottunk. Lehet, hogy soknak tűnik ennyi kiemelt projekt egyidejű elindítása, de nem baj, mert míg ezeken végigverekedjük magunkat, pontosan meg tudjuk tanulni a projekttervezést és -végrehajtást. Ezek a fejlesztések várhatóan rengeteg munkával, gyötrelemmel, időnként válságkezeléssel, néha botrányos üggyel járnak, de idővel lesz pár tízezer ember, aki tud hosszú távú, nagy fejlesztéseket tervezni és menedzselni, s akiknek a munkája minőségileg más országot eredményezhet. Természetesen itt sem spórolható meg a felelősségvállalás és a munka a nyertesek részéről. Mi nem tudunk mindent megcsinálni helyettük. Nem is lenne jó, ha ezt tennénk, mert azt a mentalitást erősítené, hogy majd az állam mindent elvégez a polgárok helyett. Szerintem az európai uniós forrásoknak az öngondoskodást, a hosszú távú gondolkodást, a köz- és a magánérdek tiszta szétválasztását és összehangolását kell erősíteniük minden szinten, a vállalkozóknál, az önkormányzatoknál és a civilszervezeteknél egyaránt.

Mit tapasztal, mekkora a fogadókészség az emberekben a fejlesztéspolitika célkitűzései iránt?

Úgy látom, hogy e téren nagyot léptünk előre: tavaly mintegy hétezer pályázatot kaptunk alig fél év alatt, az idén ez a szám akár már több tízezer lehet. Előtte a kiírások véleményezésében, társadalmi vitájában mozdult meg az ország. Érdekes módon az Anti-lop portálon tett 200 bejelentés is azt mutatja, hogy egyre többen figyelnek oda az EU-pénzek felhasználására, és ez jó, mert így a jövő foglalkoztatja az embereket. A fejlesztések legnagyobb barátja a tenniakarás, a legnagyobb ellensége pedig a csodavárás vagy a reményvesztettség.

1991: közgazdászdiplomát szerez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán, Diploma Pro Universitate díjjal

1991–1993: a Creditum pénzügyi tanácsadó cég munkatársa 1993: szakmai gyakorlat Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál

1993–1994: az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. tanácsadója

1995–2000: a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese

2000–2005: a Wallis Rt. vezérigazgatója

2005–2006: a Budapest Airport elnöke

2006. június–2007. június: fejlesztési kormánybiztos

2007. július: önkormányzati és területfejlesztési miniszter

Magánügy. Már nagyon várja a pekingi ötkarikás játékokat, mert fiával kedvenc időtöltésük a sportversenyek nyomon követése a tévé előtt. Előtte lesz a labdarúgó Eb, azt is nézik majd – mondja –, kár, hogy ott nem szerepel magyar csapat.

Kocsi Margit Bajnai Gordon (39) 1968: Szegeden született, Baján nevelkedett

1991: közgazdászdiplomát szerez a Budapesti Közgazdaságtudományi Egyetem nemzetközi kapcsolatok szakán, Diploma Pro Universitate díjjal

1991–1993: a Creditum pénzügyi tanácsadó cég munkatársa 1993: szakmai gyakorlat Londonban, az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Banknál

1993–1994: az Eurocorp Nemzetközi Pénzügyi Rt. tanácsadója

1995–2000: a CA IB Értékpapír Rt. ügyvezető igazgatója, majd vezérigazgató-helyettese

2000–2005: a Wallis Rt. vezérigazgatója

2005–2006: a Budapest Airport elnöke

2006. június–2007. június: fejlesztési kormánybiztos

2007. július: önkormányzati és területfejlesztési miniszter

Magánügy. Már nagyon várja a pekingi ötkarikás játékokat, mert fiával kedvenc időtöltésük a sportversenyek nyomon követése a tévé előtt. Előtte lesz a labdarúgó Eb, azt is nézik majd – mondja –, kár, hogy ott nem szerepel magyar csapat.

-->