Szankciós játszmák
Az USA ambíciói ellenére az ENSZ Biztonsági Tanácsa csak a Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek a héten kiadandó jelentése után szavazhat az Irán elleni új szankciókról. Az ügynökséget vezető Mohamed el-Baradei arról számol majd be, hogy sikerült tisztázni Teherán egykori – az amerikai titkosszolgálatok szerint 2003-ban felfüggesztett – atomfegyverprogramjával kapcsolatos kérdéseket. A nyugati hatalmak szerint viszont ez a körülmény egyáltalán nem lényeges a mostani, Irán által békés célúnak nevezett nukleáris fejlesztéseket érintő aggályok szempontjából.
Az amerikai titkosszolgálati beismerés után már csak felvizezett szankciójavaslat jöhetett számításba: egyes iráni tisztviselők külföldön tartott számláinak befagyasztását, utazási korlátozásokat, valamint az iráni bankokkal kapcsolatos „éberséget” írva elő. Washington azonban mindent megtesz azért, hogy legalább az EU-t a majdani határozatban rögzítettnél szigorúbb intézkedések foganatosítására bírja rá. Ezek célpontjában elsősorban két bank, a Saderat és a Melli állna; előbbi jelenleg is működtet fiókot Londonban, amelyet Nagy-Britannia uniós tilalom híján nem zárathat be.
Talán részben szintén az amerikai nyomásgyakorlás eredménye az Iránnal szembeni német keményítés, amely a tavalyi kereskedelmi adatokból olvasható ki. Ezek szerint az Iránba irányuló export és az azt támogató garanciák értéke egyaránt jelentősen visszaesett. BÁ
