Előre az úton

A Dobogókő 2. után sem tisztult a kép, hogy vajon mit akar kezdeni a kormányzati ciklus legfontosabb ügyével a kisebbségi kabinet. Még mindig nincsenek konkrétumok az adó- és járulékrendszer átalakításának részleteiről, így aztán azt sem tudni, a kormányzati javaslatnak akad-e majd támogatója ősszel a parlamentben. Ami biztos: a mozgástér, a részletek hiánya nélkül látszólag „széles mandátumot” kapott a miniszterelnök a „társadalmi párbeszédre”, hiszen egyeztethet, csak azt nem tudni, ki fogja megszavazni a végeredményt. Eközben a szocialisták azt érezhetik, hogy most aztán minden részletre kiterjedően beavatottak, teljesült, amit eddig hiába kértek. Azaz minden ügyben – adó, segélyezés, fejlesztés – mindenféle fórumon kitárgyalták a problémákat, majd hazamentek. Valamelyest meg is nyugodva: javulnak a makro- és népszerűségi mutatók, nagyberuházások indulnak. Ez pedig sokakat arra ösztönöz, hogy „no, lám, ha vége van a reformőrületnek, egyből népszerűbbek vagyunk.” Miközben Gyurcsány Ferenc valamelyest megerősödött, a leváltásában bízó szocialisták ehhez nem kaptak újabb muníciót az SZDSZ-től. Belső egység híján Fodor Gábor ez ügyben sem tud erőt felmutatni, egyelőre Kóka Jánossal való küzdelme köti le az energiáit. A frakcióvezető kitart a posztján, feladva ezzel a leckét pártjának és a Fodor-szárnynak. Utóbbiak csak találgatnak: Gyurcsány Ferenc posztját őrzi-e az exelnök. TE