A magyar munkanélküliségi ráta már nem számít jónak nemzetközi összevetésben, az aktivitás pedig továbbra is igen alacsony, s most ráadásul a foglalkoztatottak száma hatéves mélypontjára ért. Ennek egyik oka a lassú gazdasági növekedés, ráadásul egyre inkább elér minket a nyugat-európai lassulás is – a legfőbb probléma azonban az infláció globálisan is gyorsuló mértéke.
Az export növekedési lehetőségei beszűkülni látszanak, miközben a hazai kereslet csak nagyon lassan talál magára – derült ki a KSH idei első öthavi összefoglalójából. Mind tavaly, mind az év eddig eltelt időszakában termelési oldalról a gazdasági növekedés fő tényezője továbbra is az ipar volt. Az ágazat teljesítménye azonban – a külső és belső tényezők hatására – az idén az előző évekhez képest mérsékeltebben bővült, az első öthavi bruttó termelés nagy havonkénti ingadozás mellett nem egészen 7 százalékkal emelkedett.
Az év eleji 8 százalékos csúcsról csak lassan csökken a munkanélküliségi ráta, a munkaerőpiacot továbbra is a lassú gazdasági növekedés, a tömeges korai nyugdíjba vonulás, a korábbi állami leépítések és az elhúzódó strukturális problémák határozzák meg. Az idei második negyedévben a foglalkoztatottak száma 3,869 millió volt, 74 ezer fővel kevesebb, mint a tavalyi azonos időszakban. A munkanélküliek 319 ezren voltak, ez 7,6 százalékos ráta.
Az energiaárak emelkedését kompenzálni tudta a forinterősödés, de az ipari termelők belföldi értékesítésén ez nem látszott meg. Az ipari termelői árak az előző hónaphoz viszonyítva 0,5 százalékkal alacsonyabbak, az egy évvel korábbiaknál 4,6 százalékkal magasabbak voltak júniusban. A belföldi értékesítési árak az előző hónaphoz képest 0,7, éves szinten 12,1 százalékkal emelkedtek, míg a kiviteléi csökkentek. BD
