Jó lesz nekünk…
A közgazdasági és a politikai logika – az eltérő időtávszemlélet miatt – sehol a világon nem jár kéz a kézben. Magyarországi szembenállásuk azonban egészen kivételesnek mondható. Mintha az elmúlt évek tapasztalata az ígérgetések és hazugságok tragikus következményeiről nem lett volna elegendő, mostanában ismét sokak szemében erénynek számít a leszakadást garantáló semmittevés. Mert ne tévedjünk: a miniszterelnök által meghirdetett „mérsékelt reformpolitika”, akárcsak a Veres János pénzügyminiszter által múlt héten beterjesztett alibi adótörvény, ennek a jövőt felélő magatartásnak a megnyilvánulása. Ennél talán csak a Fidesz semmitmondó, komolyan vehető alternatívát nem nyújtó bírálata a kiábrándítóbb. Az MDF és az SZDSZ valamivel racionálisabb üzeneteit ugyanakkor erősen rontja hitelességük hiánya, illetve tagságuk megosztottsága.
Persze kérdés, lenne-e egyáltalán igény a lakosságban olyan politikai erőre, amely értelmesen – és nem utólag – elmagyarázza számára a rövid távú áldozatok és a hosszú távú előnyök öszszefüggéseit. Több jel alapján úgy tűnik, hogy nem igazán. Mivel pedig a jelenlegi politikai elitnek nem érdeke a status quo megváltoztatása, valószínűleg még hosszú évekig be kell rendezkednünk erre a torz értékrendre. Ebből a szempontból egy előre hozott választás is csak arra lehet jó, hogy talán valamelyest felgyorsíthatná a tanulási folyamatot. Talán. GCs







