Változnak-e a lakosság megtakarítási szokásai?

Bartók János, Az Aviva Biztosító Zrt. vezérigazgatója

Hosszú távra

„Rövid távon a befektetők kevésbé kockázatos megoldásokat keresnek majd, de a válság rávilágít az életkor és a befektetési időtáv szerinti stratégiák különbözőségére. Hosszabb távon fölértékelődik majd az életbiztosítási termékeknek és az életbiztosítók azon sajátossága, hogy hosszú távú befektetéseket kezelnek, és elsődleges céljuk a stabilitás és a biztonság. A válság ráirányítja a figyelmet a magánszemélyek hosszú távú pénzügyi biztonságának jelentőségére, amelyben jelentős szerepet játszanak az élet- és nyugdíjbiztosítások. Várhatóan nálunk is, hasonlóan a nyugat-európai országokhoz, az emberek felismerik az öngondoskodás jelentőségét, azt, hogy az életkor kitolódásával, a lakosság elöregedésével és az állami szerepvállalás visszaszorulásával egyre nagyobb szerepe lesz a nyugdíj-előtakarékosságnak.”

Nagy Csaba, Az OTP Magánnyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója

Türelem

„A pénztárszektorban a kialakult helyzet leginkább azokat érinti, akiknek a pénzük a növekedési portfólióban van, hiszen itt a legmagasabb a részvénykitettség. Ám mivel ezt jellemzően azoknak ajánljuk, akiknek még több évtized hátravan a nyugdíjig, és ezen idő alatt a pénzpiaci ingadozások nagy valószínűséggel kiegyenlítik egymást, hosszú távon nekik sem kell veszteséggel számolniuk. Vagyis óva intünk mindenkit attól, hogy ebben az időszakban portfóliót és pénztárat váltson – ez ugyanis biztos veszteséget okoz. Emellett a vagyonkezelő rendszeresen frissíti modellszámításait, amelyek alapján a befektetési politika is módosulhat, ha a tőkepiaci helyzet ezt indokolja. Váltásra semmiképp sem alkalmas a jelenlegi időszak, hiszen a változékony piac miatt nagy a váltási kockázat is.”

Fausto Perlato, A Banco Popolare Hungary Zrt. elnök-vezérigazgatója

Áttekinthetőség

„A bizonytalan gazdasági-pénzügyi környezet a kevésbé szofisztikált, egyszerűbb termékek felé terelheti a lakossági befektetőket, és egy időre vége szakadhat az egzotikus eszközökbe fektető, magas hozammal kecsegtető, »fantázia« termékek virágkorának. Ezt a folyamatot nagyban erősítheti, hogy sok lakossági banki ügyfél, aki nagy veszteségeket szenvedett el részvényben vagy egyéb, kockázatos instrumentumban tartott befektetésein, visszatér majd a klasszikus, előre meghatározott kamatú, a tőkére kockázatot nem jelentő bankbetétekhez. A bankok és az ügyfelek részéről tanúsított elővigyázatosság ugyanakkor nem fékezheti az innovatív termékek megjelenését, csak azok sokkal átláthatóbbak és az ügyfelek számára is érthetőbbek lesznek.”

Barta György, A CIB Bank Zrt. elemzője

Stagnálás

„Bár a megtakarítási hajlandóság mindenképp nőhet az egyre nagyobb hitelszűke miatt, a bérek várható alakulásából fakadóan nem látok komoly esélyt a megtakarítások állományának intenzív növekedésére, inkább stagnálásra számítok. A legpesszimistább forgatókönyvek bekövetkezése esetén sajnos az sem elképzelhetetlen, hogy a háztartások elkezdik felélni a tartalékaikat. Amennyiben a devizakölcsönök visszaszorulása folytatódik, a lakosság számára egyre inkább csak a jóval drágább forintalapú konstrukciók lesznek elérhetők, és ez tovább ronthat a kölcsönzési kedven. A globális gazdasági visszaesés minden bizonnyal Magyarországon is az előre prognosztizáltnál lassabb bővülési ütemet eredményez, ez a körülmény pedig szintén nem segíti elő a megtakarítási ráta növekedését.”

Lehoczky László, Az MKB Nyugdíjpénztár ügyvezető igazgatója

Kockázatok

„A pénz- és tőkepiaci válság szinte minden befektetési instrumentumot kedvezőtlenül érintett. A folyamat vélhetően sokakat rádöbbentett arra, hogy minden jövedelem és vagyon tulajdonosának állandóan szembe kell néznie olyan kockázatokkal, amelyeket senki nem vállal át. A kockázatok mértéke, a nyereség, a veszteség időről időre változik – most éppen a folyamat kedvezőtlen végén vagyunk. Bár nem triviális, de ebben az időszakban különösen megnövekszik a tartalékolás, az öngondoskodás szerepe, hiszen nemcsak a felhalmozott vagyon értéke csökkenhet, hanem a folyó jövedelem is. Ezért előtérbe kerülhetnek a hosszú távú anyagi biztonság megteremtésében élen járó eszközök, mint például az adókedvezménnyel támogatott önkéntes nyugdíj- és egészségpénztári befizetések.”