Afgán légihíd
A Nyugatnak az 1948-as berlinihez hasonló légihíddal kellene biztosítania Afganisztán élelmiszer-ellátását, mert az éhínség imár a polgárháborúnál is nagyobb veszélyt jelent az ország és a térség stabilitására.
Ezzel a kijelentéssel borzolta tovább a pénzügyi válságkezelésben nyakig elmerült nagyhatalmak és nemzetközi szervezetek idegeit a RUSI nevű londoni kutatóintézet.
A 33 milliós közel-keleti ország lakosságának több mint fele éhezik, köszönhetően a magas élelmiszeráraknak és az idei szárazságnak. Az afgánok egyre nyugtalanabbak, fokozódik az elvándorlási kedv és a külföldi csapatokkal szembeni ellenszenv – figyelmeztetnek a brit stratégák.
Hamid Karzai afgán elnök a nyár folyamán 400 millió dolláros élelmiszersegélyt kért, és azóta a helyzet tovább súlyosbodott. A szükséges segítség azonban így is eltörpül a globális pénzügyi válság során egy-egy ország kapcsán repkedő milliárdos, tízmilliárdos nagyságrendű összegek mellett.
(Hogy ne menjünk messzire: az Afganisztánnal szomszédos Pakisztán rövid távon 4-5, középtávon további 10-15 milliárd dolláros IMF-injekcióval tudná elkerülni a pénzügyi összeomlást.)
Feltétlenül „megérné” megmenteni Afganisztánt, hiszen nemcsak a banki és a vállalati csődök áshatják alá a világ stabilitását, hanem az is, ha egy ilyen fontos válsággócban a lakosság elkeseredettsége miatt kezelhetetlenné válik a helyzet. TG
