Ki állítja, hogy a britek euroszkeptikusak lennének?

Az elmúlt hetekben a brit kormány vezető szerepet játszott a globális gazdasági válságból kivezető út kijelölésében. Az öt elv, amelyet kormányunk minden megoldási lehetőség alapjául megjelölt, elfogadottá vált azok körében, akiknek az a tisztük, hogy minél messzebbre tereljék gazdaságainkat a néhány hete még ijesztően közelinek tűnő teljes összeomlás veszélyétől.

Ezek az elvek a következők:

- átláthatóság a kockázatok és mérlegek tekintetében

- feddhetetlenség, valamint az összeférhetetlenségek kiküszöbölése a rendszerből

- a menedzsment felelőssége a vállalt kockázatokért

- józan banki gyakorlat a kockázatra és a tőkeellátottságra vonatkozóan

- határokon átnyúló koordináció

A brit miniszterelnök a világ vezető politikusai közül elsőként lépett a tettek mezejére a pénzügyi rendszer likviditásának visszaállításáért. Paul Krugman Nobel-díjas közgazdász is azok között volt, akik elismerően nyilatkoztak erről a bátor döntésről. A kormányfő meggyőződése, hogy helyre kell állítani a bizalmat és a bankok pénzügyi forrásait, ezért is támogatta a magyar kormányt, amikor az a Nemzetközi Valutaalaphoz folyamodott segítségért.

Nincs abban semmi meglepő, hogy országunk vezető szerepet vállalt a pénzügyi válsággal kapcsolatos összefogásban. A globális pénzügyi és gazdasági rendszer része vagyunk. Gazdaságunk erősen függ a szolgáltatási szektortól, azon belül is elsősorban a pénzügyitől. Kormányunkat azonban nem a puszta önérdek ösztönözte cselekvésre.

Az Egyesült Királyság az együttműködés híve. Meggyőződésünk, hogy csak a minden fél számára előnyös megoldások az igaziak. Azt akarjuk, hogy a klubok, amelyeknek a tagjai vagyunk, sikeresek legyenek. Síkra szállunk az erős és hatékony NATO-ért. Síkra szállunk a millenniumi fejlesztési célok teljesítéséért, amelyek a szegénységet hivatottak felszámolni 2015-re. Síkra szállunk a kölcsönösen előnyös kereskedelmi és befektetési folyamatokért, amelyeket a Világkereskedelmi Szervezeten (WTO) belül folytatott érdemi tárgyalások révén lehet megvalósítani. Valamint az erős EU-ért, amely biztonságot és jómódot nyújt a határain belül, és magabiztos, vezető szerepre törekszik a nemzetközi színtéren. Az idén kiadott Globális Európa című dokumentumban a brit kormány világos és dinamikus stratégiát vázolt fel az öreg kontinens jövőjéről.

Nagy-Britannia a legelőretekintőbb, legkreatívabb és legbefolyásosabb uniós tagállamok egyike. Sok fontos területen – az Európai Bizottsággal és a tagállamok többségével szoros szövetségben – mozdítjuk előre az EU programjának megvalósulását. Olyan ötleteket és stratégiai javaslatokat terjesztünk elő, amelyek segítik Európát a legfontosabb nemzetközi kihívások – a globalizáció és az éghajlatváltozás – kezelésében. Nem kell félnünk a Kína és India által támasztott versenytől, de tennünk kell valamit azért, hogy sikerrel tudjunk szembenézni vele. Félnünk kell az éghajlatváltozás következményeitől, de uniós szintű és szélesebb nemzetközi összefogással ezt a kihívást is kezeljük.

Az Egyesült Királyság európai jövőképéhez nyolc prioritási területet határoztunk meg, ahol az uniónak cselekednie kell:

1. Az erős növekedés és a foglalkoztatás elősegítése; az egységes piac kialakításának befejezése; a szabályozás csökkentése, a kutatás-fejlesztés elősegítése és a szabadalmi rendszer tökéletesítése.

2. Jól működő uniós szociális rendszer kialakítása – ebbe beletartozik a szakismeretek felülvizsgálata, a rugalmasabb munkaerőpiac, a gyermekgondozási ellátás, a munkanélküliek támogatása, valamint a munkaerő-piaci részvétel növelése.

3. A szabad kereskedelem és a nyitottság iránti elkötelezettségünk megújítása; ez jelenti egyrészt a WTO dohai fordulójának sikeres lezárását, valamint a protekcionizmus csökkentését, hogy termékeink és szolgáltatásaink eljuthassanak a fejlődő piacokra.

4. A klímaváltozás és az energiabiztonság kérdéseinek kezelése: a kibocsátáskereskedelmi rendszer (ETS) működővé tétele, ambiciózus emissziócsökkentési célok kitűzése és teljesítése 2020-ra.

5. A terrorizmus és a szervezett bűnözés elleni küzdelem: jobb információ- és adatcsere (DNS, ujjlenyomat); a bűnözés elleni küzdelem kiterjesztése az EU szomszédságára, a bűnüldözés és a bűnvádi eljárás lefolytatásának megkönnyítése.

6. A biztonság és a stabilitás elősegítése az Európai Unió környezetében és azon is túl: nagyobb és jobb uniós békefenntartási kapacitás, segítségnyújtás a szomszédos államoknak a kormányzás javításához, az unió bővítése újabb tagállamokkal.

7. A globális szegénység felszámolása – ez a millenniumi fejlesztési célok teljesítését jelenti.

8. Az EU költségvetésének megreformálása: az Egyesült Királyság nem akar több pénzt pazarolni a közös agrárpolitika piactorzító elemeire, és többet kíván áldozni kutatás-fejlesztésre. Olyan közös agrárpolitikát akarunk, amely segíti a vidéki régiók fejlődését, s ösztönzi a versenyképes gazdálkodást anélkül, hogy torzítaná a mezőgazdasági termelést, és a gazdag földbirtokosok zsebébe juttatná az európai adófizetők pénzét. A strukturális alapokból nyújtott támogatásokat azokra az új tagállamokra kívánjuk összpontosítani, amelyeknek a legnagyobb szükségük van rá.

Nem egy euroszkeptikus országot képviselek, hanem egy olyan államot, amelynek Európára vonatkozó jövőképe jobbá fogja tenni polgárai életét. Partnereinkkel együtt azon munkálkodunk, hogy kijelöljük az utat a biztonságos és prosperáló Európai Unióhoz, amely a fontos területeken vezető szerepet vállal a világban. Nagy várakozással tekintünk a Magyarországgal és más tagállamokkal folytatandó együttműködés elé a globális Európa megvalósításáért.

A szerző az Egyesült Királyság budapesti nagykövete